Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az Országgyűlés hétfői plenáris ülésének szünetében ma délután titkos szavazással döntenek a képviselők arról, hogy Sólyom László köztársasági elnök jelöltje, Horányi Miklós, a Szegedi Fellebbviteli Főügyészség főügyész legyen-e az új államügyész.
A szavazás előtt várhatóan este fél hatkor a köztársasági elnök rövid beszédet fog mondani a Parlamentben. Sólyom László már a múlt év végén jelezte, hogy az országgyűlési választások előtt nevezi meg jelöltjét. "Az államfő olyan személyt kívánt javasolni, akit a választásokon kialakuló politikai erőviszonyoktól függetlenül, kizárólag szakmai alkalmasságát figyelembe véve választhat meg az újonnan megalakult Országgyűlés, és aki személyében biztosítani tudja az ügyészi szervezet függetlenségét és pártatlanságát. Ennek megfelelően Sólyom László nem folytatott előzetes egyeztetéseket a pártokkal a jelölt személyéről. Más tisztségekkel kapcsolatban azonban a Köztársasági Elnök a jövőben is lehetségesnek tartja az ilyen irányú tárgyalásokat" - olvasható a Köztársasági Elnöki Hivatal honlapján. Ismert: a köztársasági elnöknek nincs alkotmányos kötelessége egyeztetni a pártokkal a jelölésről.
"Az a fajta egyeztetés, amikor a pártok megmondják, kit szeretnének, továbbra sem tűnik járható útnak" - mutatott rá Kumin Ferenc, a Köztársasági Elnöki Hivatal Stratégiai és Elemző főosztályának vezetője az InfoRádiónak adott nyilatkozatában.
Érdemi indoklás nélkül utasítják el a jelöltet
Korábbi lapértesülések szerint a koalíció nem támogatja Sólyom László köztársasági elnök jelöltjét. Bár a mai napig sem a szocialisták, sem a szabaddemokraták nem indokolták a döntésüket, Mesterházy Attila a szocialisták frakcióvezető-helyettese délben az MTI-vel azt közölte: az MSZP-frakció nem támogatja a köztársasági elnök jelöltjét, mivel "Horányi Miklóst szakmai múltja nem teszi alkalmassá arra, hogy az ügyészség megtépázott szakmai tekintélyét helyreállítsa". Mesterházy - aki korábban az Európa Kulturális Főváros 2010 projekt miniszteri biztosa volt - bővebb indoklást nem adott, majd hozzátette: a frakció döntése kötelező érvényű minden képviselőre nézve. A sajtóban nem alakult ki vita arról, hogy Horányi alkalmas-e a tisztségre vagy nem. Ha a parlament nem választja meg a legfőbb ügyészt, akkor a nemmel szavazóknak kellő indokoz is fel kell hozniuk, miért tartják alkalmatlannak a posztra Horányi Miklóst - jelentette ki az InfoRádiónak Lánczi András politológus.
Horányi Miklós jelölését a koalíciós partner szabaddemokraták frakciója sem támogatja. A döntéshez egyszerű többség kell. Az ellenzék korábban jelezte: támogatják Horányit. A jelöléssel kapcsolatban próbáltuk elérni a koalíció képviselőit, de megkeresésünkre nem reagáltak. Az MSZP honlapjának fórumán a bennfenntesnek tűnő 0-0-0 a jelölésről így írt: "Bármennyire is sajnálom a választottját, egész egyszerűen MEG KELL LECKÉZTETNI Sólymot! Meg kell neki mutatni, hogy nem az ő jelöltje lesz a főügyész, hanem az akit a baloldal akar. Ha hosszas és botrányos interregum lesz, azt is fel kell vállalni, de Sólyom nem nyerhet!" - írta három nulla a szocialisták honlapján.
Mi a lényege a jelölésnek?
Mint arról beszámoltunk, az új legfőbb ügyész megválasztása alapvető fontosságú az alkotmányos intézmények politikai függetlensége szempontjából. A köztársasági elnök jelölésének tétje az, hogy a politikai osztály - az elnök segítségével - helyreállítja-e az ügyészség iránti közbizalmat, illetve megkezdi-e az alkotmányos intézményeink kivonását a pártpolitikai küzdelmek alól. Mind a kettõ elõfeltétele, hogy a legfõbb ügyészi posztra a koalíció független, nem pártpolitikai szempontok alapján kinevezett jelöltet válasszon meg. Márpedig jelen helyzetben független, szakmai alapon kiválasztott jelöltbõl - értelemszerûen - csak egyetlen egy van: Horányi Miklós, a köztársasági elnök jelöltje.
A többségi parlamentáris demokrácia ugyanis nem korlátlan, az alkotmány számos ellensúlyt tartalmaz a párturalommal szemben. A független szervezeteket a pártok egyáltalán nem befolyásolhatják. "Ilyen a bíróság és az ügyészség, az Alkotmánybíróság, a Nemzeti Bank" - mondta Sólyom László még 2003-ban. Tavaly decemberben - már köztársasági elnökként - az ügyészek országos vezetoi értekezletén pedig így nyilatkozott: „Ragaszkodom ahhoz, hogy a szervek megítélésében, az ügyészségében is, elválasszák egymástól a politikai és a szakmai szempontokat." Az Országgyulés alakuló ülésén (2006. május 16.) ismét elmondta, hogy a független szervekben - mint amilyen az ügyészség - pártpolitikai befolyás nem érvényesülhet. Az elnök álláspontja tehát világos: az ügyészség alkotmányos függetlensége egyértelmű, muködése megfelel a jogállami elveknek - leszámítva az állandósuló politikai támadásokat, amin változtatni kell. A kérdésnek különös jelentőséget ad a kormányzati struktúra - egyébként alkotmányos - átalakítása, amelynek következtében még nagyobb hangsúly esik a kormányon kívüli, független szervek (pl. ügyészség) pártatlan működésére.
