Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Bár a kamattámogatás eltörlésében nincs vita a koalíciós felek között, a szocialisták azt szeretnék, ha az euró bevezetésének időpontjában, azaz legkorábban 2010-ben törölnék el a hitelek állami kamatszubvencióját.
A Világgazdaság mai száma – gazdasági minisztériumi forrásokra hivatkozva – azt írta: a kormány megvonná a lakáshitel-törlesztés után igénybe vehető szja-kedvezményt, másrészt megszüntetné a forrásoldali jelzáloglevél kamattámogatását. Ezzel szemben lapunk több forrásból úgy értesült, hogy a kormány előtt többféle szakmai elképzelés van, amelyeket különböző minisztériumi elemzői csoportok készítettek elő, ám egyelőre még nem született döntés az ügyben – sem a kamattámogatások kérdésében, sem a lakáspolitika egészét illetően.
Hogy állnak a koalíciós tárgyalások lakásügyben?
Bár a koalíciós felek között nincs vita az államilag támogatott lakáshitelek megszüntetéséről, a szocialisták azt szeretnék, ha az euró bevezetésének időpontjában, azaz legkorábban 2010-ben törölnék el az államilag támogatott kamathiteleket – mondta lapunknak Horváth Csaba, szocialista parlamenti képviselő, aki szerint a kamattámogatás kérdése az euróövezethez való csatlakozásunkkal amúgy is magától megoldódik. Az eurózóna 1,5-2 százalékos alapkamata hitelfelvétel szempontjából nyilvánvalóan sokkal kedvezőbb és stabilabb lesz a mostaninál – mondta Horváth Csaba.
Egy apró probléma
Az euróbevezetés időpontjában történő állami kamattámogatás megvonása azonban problémás lehet, ugyanis a jegybanki alapkamat mérséklődése nem fog megjelenni azonnal az ügyfélkamatokban. A fő ok, hogy a hitelkamatok – és vele együtt az állami támogatás – megállapítása egy három hónapos visszamenőleges állampapír-piaci hozammixhez van kötve, így időben eltérhet egymástól a kettő.
Értékek és elvek
Horváth Csaba szerint a kormány szociáldemokrata meggyőződéséből is következik, hogy az állami kamattámogatásokat továbbra is fenn kell tartani. „Nem lenne igazságos, ha a lakáspolitika területén kizárólag gazdasági szempontokat vennénk figyelembe”– mondta Horváth Csaba, aki szerint a Fészekrakó korhatárának 35 évre emelése, a lakhatás szociális jellegének erősítése is a differenciáltabb, igazságosabb lakástámogatás megteremtését célozta.
Más gazdaságfilozófia
Mádi László, a Fidesz Otthonteremtési Műhelyének elnöke azt mondta lapunknak, hogy az otthonteremtés nem pusztán társadalmi igazságosság kérdése, ahogy ezt a szocialisták gondolják. „A Fidesz otthonteremtési programja teljesen más értékeken alapul, mint a szocialistáké. Mi úgy véljük, hogy az otthonteremtésnek komoly gazdasági felhajtóereje is van. Az állam a lakások építésének támogatásával csökkentheti a munkanélküliséget, növelheti a kis- és középvállalkozások versenyképességét, és kifehérítheti a feketemunkát – mondta Mádi László. Másrészt a fiatal középosztály ma nincs abban a helyzetben, hogy önerőből lakást tudjon vásárolni, ezt a réteget mindenképpen támogatná a Fidesz – tette hozzá a politikus.
A gazdasági szempont
Az elvek és értékek mellett komoly szempontot jelent, hogy a kamattámogatás eltörlésével csak csekély kiadáscsökkentést lehetne elérni, ami nem lenne arányban a megszorítás nehezen kommunikálható társadalmi-politikai következményével. Mint azt a Magyar Hírlap megírta, a legtöbb támogatást a 2001 és 2003 között felvett hitelek után fizeti az állam: az utóbbi években ugyanis a támogatás csökkenése és az olcsóbb devizahitelek elterjedése háttérbe szorította a forint alapú kamattámogatásos kölcsönt. Az Otthon Centrum felmérése szerint a lakáshitelek 90 százalékát devizaalapú hitelek alkotják. 2003-ban még 150 ezer forintalapú hitelszerződést kötöttek a hitelintézetek, tavaly már csak 37 ezret. A visszamenőleges módosítás tilalma miatt a kamattámogatás eltörlése csak a jövőre terjedhet ki. Az új kölcsönök számának drasztikus csökkenése miatt viszont a kamattámogatás megvonása valószínűleg csak tized százalékpontokkal mérhető kiadáscsökkenést okozna a büdzsében.
