Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
„Állj ki az erőszak ellen: szavazz érvénytelenül és szerveződj!” – hangzott el a Humanista Mozgalom által szervezett Békejel demonstráción márciusban. A tüntetés célja az iraki háború (és a magyar részvétel), tágabb összefüggésben az erőszak elleni tiltakozás volt. „Az érvénytelen szavazásra való biztatással arra akartuk felhívni a figyelmet, hogy a magyar parlamenti pártok egyike sem tartja fontosnak a következetes békepolitikát” – indokolja az érvénytelen szavazás és az iraki háború közötti logikai összefüggést Várady Tibor, a tüntetés szervezője.
Felnőtt egy új generáció
Az alternatív szociális mozgalmakhoz vonzódó fiatalok pontos számát lehetetlen felmérni, mivel erre vonatkozólag nincsenek szociológiai kutatások. Várady becslése szerint Budapesten jelenleg 3-5 ezer fő lehet a hard core aktivisták száma, míg a szimpatizánsoké elérheti a 20-25 ezer főt. Életkoruk többnyire 16-30 év között van, „bár akadnak idősebbek is”. Tagjaik között találhatunk egyetemistákat, főiskolásokat, "vannak akik már dolgoznak, és proletárok, de ez a kisebbség" - véli Piroch Márton, a Zöld Fiatalok (Zöfi) aktivistája.
Elégedetlen fiatalok
Az új, alternatív mozgalmak csoportösszetétele rendkívül vegyes: több mint 100 civil szervezet, csoportosulás, sejt keretein belül tevékenykednek, amelyek a főbb célok tekintetében hasonló módon gondolkodnak. A legkisebb közös többszörös a globalizáció-kritikus szemlélet: a csoporttagok a világméretű kapitalizmussal szembeni alternatívákat keresik, a rendszerkritikus baloldal szellemi hagyományaitól az ökoanarchizmusig – ki kevesebb, ki több meggyőző erővel. Továbbá mindannyian büszkék a Védegylet vezette Zengő ügyére, amelyre a pártpolitika felett aratott első igazi és országosan ismertté vált civil kezdeményezésként tekintenek.
Életmód, forradalom
Az új, magyarországi szociális mozgalmak abban is közösek, hogy fiatal tagjaik az alulról szerveződő – pártpolitikától és pénzügyi csoportoktól független – közösségek erejében hisznek. Bázis demokratikus, konszenzusos döntéshozatali eljárás alapján foglalnak állást a legkülönbözőbb kérdésekben. „Így valósul meg a semmit rólunk, nélkülünk elv” – mondja Piroch Márton. A különféle csoportok vezértémái a tágabb értelemben vett környezetvédelem, az európai szociális probléma, az erőszakmentesség felvállalása, a „kapitalista fogyasztáskultúrától” való függetlenedés, egyfajta életmód-forradalom. „Próbálunk függetlenedni a kapitalista, hierarchikus gazdasági, társadalmi struktúráktól – ezért foglalunk házat (mert gyűlölünk lakbért fizetni), ezért választjuk a városi biciklizést (a dugók és a földalatti helyett), ezért öltözünk az ingyen turkálónkból (a bevásárlóközpontok méregdrága butikjai helyett)” – mondja az Autonóm Fiatalok Közösségétől (AFK) egy neve elhallgatását kérő aktivista.
Trendi piros lufik
Miközben Gyurcsány Ferenc arról álmodik, hogy a szocialista pártból mozgalmi jellegű, a fiatalokat, első szavazókat „becsatornázó” közösséget kreáljon, Magyarországon is egyre növekszik azon fiatalok száma, akik alulról építkezve, bázis demokratikusan és pártfüggetlen módon hoznak létre különféle szerveződéseket. Az is tény: e fiatalok jelentős része élesen pártpolitika-ellenes, közülük majdnem mindenki tudatos nem szavazó. Részhalmazuk ráadásul első szavazó is, ám jelenleg lehetetlen megbecsülni, hogy a negyedmillió első választó közül vajon hányan nem éltek alkotmányos jogaikkal. „Minket rohadtul nem köt le a képviseleti demokráciának nevezett bürokrata bolhacirkusz és médiahiszti (ezt hívják mostanában politikának)” – indokol az AFK aktivistája.
Szalámi taktika
Akik elmentek szavazni, de érvénytelenül voksoltak, a legváltozatosabb módon tették ezt. Általában az összes jelöltet beikszelték, vagy áthúzták a szavazólapot, esetleg a sor végére felvették Fata Jánosnét, vagy Kovács Pistit. „Nyilván nem fogom üresen bedobni a lapot, hogy aztán jöjjön a MIÉP-es bizottsági tag, és beikszelje saját magát” – mondja egy fiatal aktivista lány, aki egyébként filmes kaszkadőrként dolgozik. Magyarországon egyelőre nem jellemző – az aktivista szlengben savazásnak nevezett – durvább, anarchista jellegű módszerek alkalmazása. „Törökországban például az unatkozó anarchisták szalámit tesznek a borítékba, hogy a zsiradék további szavazatokat tegyen tönkre. Ilyenről nálunk nem tudok” – mondja az Autonóm Fiatalok Közösségének választási elemzője.
