Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
„60 plusz mínusz öt százalékos részvételi arányt tippelek a 2006-os választásokra" – mondta Stumpf István, a Századvég-Tárki elnöke. Hasonlóan nyilatkozott a Szonda Ipsos, a Medián és a Magyar Gallup Intézet vezetője is. Az egybehangzó felmérések szerint várhatóan 10-15 százalékkal kevesebben mennek majd szavazni idén áprilisban. Ennek oka, hogy minden eddiginél nehezebbé vált a bizonytalan, titkolózó szavazók választási magatartásának előrejelzése. Konszenzus alakult ki abban is, hogy a választásokat az a politikai erő fogja megnyerni, amely nagyobb arányban képes mozgósítani a saját szavazóbázisát. A kis pártok parlamentbe bejutási esélyeiről ugyanakkor jelentősen eltértek a vélemények.
Egy alapvető kérdés
A konferencián nagy feltűnést keltett Angelusz Róbert előadása, amelyben a kutató a közvélemény kutatások módszertani pontatlanságára hívta fel a figyelmet hipotézis formájában. A kutató szerint a közvélemény-kutatás során nem minden csoportot sikerült elérni a kérdezőknek, vagyis a közönség nem csupán szavazókra és nem-szavazókra oszlik, hanem elértekre és el nem értekre is. Egy ezerfős mintánál legalább kétezer embert kell felkeresni, mert a megkérdezettek egy részéhez vagy be sem jutnak a kérdezőbiztosok, vagy nem hajlandóak az emberek az interjúkra - mondta Angelusz.
Political underclass
Amennyiben az el nem értek megoszlása eltér az elértek összességére jellemző értékektől, az a közvélemény-kutatási eredményeket torzítja. Angelusz ennek alapján megkülönböztetett láthatatlan szavazókat (akik elmennek szavazni, de megtagadják a választ vagy elérhetetlenek) és a politikai underclass tagjait (akik nem mennek el szavazni, de megtagadják a választ vagy elérhetetlenek). Az elsőre ma már vannak becslések, a második azonban továbbra is rejtve marad. Bár a minták korrekcióját súlyozással végzik, ha a kutatók által nem ismert szelektorok működnek, akkor a súlyozás is torzít. Az előadó hipotézise szerint mind a láthatatlan szavazók, mind a politikai underclass száma nőtt Magyarországon és a világ más országaiban is, ami részben magyarázhatja a 2002-es „közvélemény-kutatói fiaskót”, és a meglepetésszerű választási eredményeket.
Egymillió bizonytalan szavazó
A Szonda Ipsos felmérése szerint körülbelül egymillióan vannak azok, akik szavaznának az országgyűlési választásokon, de még pontosan nem tudják, melyik pártra. A cég szerint pedig a mintegy félmillió rejtőzködő voksoló (akik a közvélemény kutatóknak nem mondják meg, hogy elmennek-e szavazni vagy elérhetetlenek) többsége inkább a kormányoldalt támogatja.
A két nagy: fej-fej mellett
Závecz Tibor, a Szonda Ipsos véleménykutatási igazgatója elmondta: a két nagy párt támogatói rétegéből a biztos szavazók száma egyaránt 1,5-1,5 millió főre tehető. A hard core szavazók részvételi hajlandósága is egyaránt 71 százalékos, amely a régióban nagyon magasnak mondható. Ezek az arányok gyakorlatilag nem változtak a december-február közötti időszakban. A két nagy közül várhatóan az fogja megnyerni a választásokat, amely a támogatói körön belül több tartalékszavazót képes mozgósítani. A Szonda számításai alapján a szocialisták - a saját másfél milliós biztos szavazóbázison felül – még 2 millió 300 ezer szavazót szerezhetnek valószínűen, és 2 millió 800 ezret maximálisan. A Fidesznél összesen 2 millió 200 ezer fő a valószínű, és 2 millió 800 ezer többletszavazót szerezhetnek maximálisan.
Hasonló mentalitás
A Szonda szerint a két nagy párt 2,5-2,5 milliós táborának „politikai mentalitása” feltűnően hasonlít egymáshoz. A részvételi hajlandóság, az önbizalom, a másik párttal szembeni ellenérzések, illetve a saját miniszterelnök-jelölthöz kapcsolatos viszony tekintetében gyakorlatilag azonosak az eredmények. Érdekesség, hogy az MSZP szavazói jelentősen többen mondták (81 százalék) azt, hogy a mostani választás sorsdöntő lesz az ország életére nézve, mint a Fidesz szavazói (74 százalék). Ráadásul a szocialista tábor kétharmada szerint a saját életére is sorsdöntő hatással lesz a választás, míg a Fidesz táborából csak hatvan százalék gondolta ugyanezt.
Hogyan nyerhet választást az MSZP?
Závecz Tibor az általa feltett kérdésre így válaszolt: ha az SZDSZ bejut a parlamentbe, akkor az MSZP már 1 százalékos listás többséggel megnyerheti a választást. Ha a liberálisok kiesnek, akkor a szocialistáknak 4-5 százalékos listás többség kell a győzelemhez. Mindez csak akkor igaz, ha kiindulópontnak vesszük, hogy körülbelül 80 jobboldali egyéni választókerület, 50 köztes, ún. billegő választókerület, és 45 biztos baloldali választókerület van – tette hozzá Závecz Tibor.
A kis pártok esélyei
Stumpf István szerint az elmúlt 15 évben most van a legnagyobb esély arra, hogy csak a két nagy párt jusson be a parlamentbe. Ugyanakkor az SZDSZ-nek egyre növekszik az esélye, hogy elérje az öt százalékos küszöböt. A Medián felmérése szerint végül az SZDSZ és az MDF is bejut a parlamentbe.
