Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A gazdasági válság hatására tovább romlott a cégek közötti fizetési morál. Nem ritka a fizetési határidők több hónapos, akár éven túli kitolódása is. Dr. Rozgonyi-Tóth István, a Noerr és Társai Iroda ügyvédje szerint ugyan a jogi eszközök széles skálája áll rendelkezésre a tartozások behajtására, de az eljárások költségeit nézve ezen jogi eszközöket csak bizonyos nagyságrend feletti követelésállomány fölött érdemes alkalmazni. Ezen a területen hozhat változást az elektronikus fizetési meghagyásokkal kapcsolatos, 2010. június 1-én hatályba lépő új szabályozás. Ennek célja, hogy a kisebb követelések is gyorsan és olcsóbban legyenek érvényesíthetőek. Az új szabályozás eredményeként az eljárás előreláthatólag egyszerűbb és olcsóbb lesz - a kérelmet a közjegyzőkhöz kell benyújtani, akik a követelés érdemi vizsgálata nélkül bocsátják ki a fizetési meghagyást. Ha az adós elismeri a tartozást, akkor a fizetési meghagyás végrehajtható okirattá alakul, ellenkező esetben az ügy a bíróságon folytatódik, azaz peres eljárássá alakul. A megoldás révén az ügyintézési határidő a korábbi fél évről akár 1-2 hónapra is csökkenhet a szakértő szerint.
A csődeljárás 2009 szeptemberében történt új szabályozásában alapvetően az adós érdekeit szolgálja, hogy a csődkérelem automatikus 90 napos fizetési haladékot jelent az adós számára. Ezen időszak alatt lehetősége van arra, hogy megkísérelje megkötni a csődegyezséget a hitelezőivel, akik így hozzájuthatnak követelésük egy részéhez, míg felszámolás esetén ennek esélye általában sokkal kisebb.
Bizonyos esetekben egy gyorsan megszülető csődegyezség kedvező helyzetet teremthet mind az adós, mind a hitelező részére. Az új szabályozás szerint már nem csak az adós, hanem a hitelezők is megindíthatják ezt az eljárást az adóssal szemben. A következő évek csődeljárásai fogják eldönteni, hogy a felszámolási eljárásokban tapasztalt rendkívül csekély hitelezői megtérülési rátával szemben ez az eljárás komoly alternatívát jelent-e a hitelezők részére - vélekedik Rozgonyi-Tóth István.
A felszámolási eljárás megindítása vagy annak kilátásba helyezése esetén az adós hajlandó kifizetni a régóta halogatott tartozást, hogy ezzel elkerülje a felszámolási eljárást. Az eljárás megindítható, ha az adós a tartozását a lejáratot követő 15 napon belül nem egyenlítette ki, de nem is vitatta azt, és az adós a hitelezőtől érkezett ezt követő (tehát lényegében ez első és egyetlen) írásbeli felszólítás után sem teljesítette a tartozást, illetve azt nem vitatta. Ebben az esetben a hitelező kérelmére a bíróság meg fogja állapítani az adós fizetésképtelenségét. Ezt követően az adós már csak úgy kerülheti el a felszámolást, ha kifizeti a tartozást.
Adósi oldalról tehát nagyon kell figyelni a nyitott tartozásokra: a fizetési felszólításokat követően már fennáll a veszélye, hogy ellenük felszámolást indítanak. Egyetlen felszólítás figyelmen kívül hagyása is felszámolási kérelemhez vezethet - hívja fel a figyelmet a Noerr és Társai ügyvédje.
