- Milyen helyzetben kezdte a piac a 2010-es évet?
- Meglehetősen kettős érzete van a piaci szereplőknek. Egyrészt egyre több jel mutat arra, hogy a gazdaság már túl van a mélyponton és mutatkoznak a fellendülés jelei. Ugyanakkor jóval komolyabb problémát jelent, hogy az elmúlt év során a működés fenntartása érdekében a vállalkozások jelentős része felélte tartalékait és emiatt számos üzleti területen komoly költségtakarékosságra kényszerül. Ezek a lépések a külső szemlélő szemével sokszor teljesen illogikusnak hatnak - egy kereskedőcégnél például ilyennek tűnik, ha az értékesítési munkatársak üzemanyag-költségkeretét megkurtítják vagy épp el is törlik -, ám látni kell, hogy a túlélés érdeke a nagyobb. Számos hitelbiztosítói partner épp a fenti okfejtésből kiindulva kényszerült a közelmúltban arra, hogy befejezze a hitelbiztosítói kapcsolatot - még annak árán is, hogy a biztosítási szerződéseken megspórolt forintok egy-egy nem fizető partner esetében nagyságrendileg nagyobb veszteség bekövetkeztétől védi meg a vállalkozást.
- Mennyiben lehet ezekben a döntésekben szerepe annak, hogy a hitelbiztosítási díjak a válság időszakában drasztikusan, akár többszörösükre is drágultak?
- Megtöbbszörözött díjra nem sok esetben volt példa. Az Euler Hermes számai szerint az átlagos díjmutató a 2008-as 0,27 százalékról 2009-re 0,47 százalékra emelkedett. A 74 százalékos díjemelés persze soknak tűnik, ám a banki marginok növekedése ebben az időszakban bőven 100 százalék felett volt. A díjemelés persze valóban kellemetlenül érinthetett bizonyos kört korábban, ám azt kell mondanom, hogy a mostani helyzetben már sokkal számottevőbb volt a díjmérséklési tendencia. Óriási különbség, hogy míg korábban a kockázatok megemelkedését követően csak komoly késéssel - például csak biztosítási évfordulókor - volt lehetőségük a hitelbiztosítóknak élni a díjemelés lehetőségével, addig mostanság automatikusnak mondható a díjak mérséklődése. Az elmúlt 3-4 hónapban radikálisan, 30-40 százalékkal mérséklődtek a hitelbiztosítók vállalási díjai, így ha azt nem is mondhatjuk, hogy jelenleg a 2008. szeptemberi díjszinteken lehet megvásárolni a szolgáltatást, a korábbi 50-60 százalékos díjszintnövekedés 15-20 százalékra mérséklődött a "békeidőkhöz" képest.
- Aligha lehet pusztán a megnövekedett versennyel érvelni a díjcsökkentés mellett a tulajdonosoknál, hiszen a hitelbiztosításon még a díjemelések ellenére is jelentős veszteségek képződtek az elmúlt évben...
- Ez igaz, ám nem szabad elfelejteni azt sem, hogy néha a hitelbiztosítók követelésére, de a legtöbb esetben saját jól felfogott üzleti érdekeik miatt a cégek igen komoly mértékben hozzákezdtek a kockázatfelméréshez, a kockázatkezeléshez vevőik tekintetében. Ezenfelül a válság kellemetlen tapasztalatai nyomán a cégek egyre inkább előtérbe helyezik azokat az üzleteket, ahol számos garancia biztosítja a pénzük megtérülését, mondhatjuk meglehetősen kockázatkerülő lett a magyar vállalkozói kör - ágazattól függetlenül. Ez a változás kihat a hitelbiztosítók életére is, így azt mondhatom, hogy a hitelbiztosítói szakma most arra készülhet, hogy a tavalyi év nemegyszer akár 200-300 százalékos kárhányada után pozitív nulla környékén tudja majd zárni az évet.
- A hír kedvező, de ehhez mennyiben kell az iparági kockázatok terén szigorúnak lenni a hitelbiztosítóknak, konkrétan az Euler-Hermesnek azért, hogy valóban nullszaldó közelébe kerüljenek az idén?
- Az Euler-Hermes egyetlen üzletágból sem szállt ki, más kérdés, hogy a limitek szintjét bizonyos üzletágakban nagymértékben meghúzta. Van persze óvatosan kezelt üzletág: az építőipari vállalkozások jövőjének bizonytalanságát talán nem kell ecsetelni. Ugyanakkor látni kell, hogy a hitelbiztosítók nemcsak a díjak tekintetében, hanem a vevői limitek kiadásában is jelentősen bőkezűvé váltak, a korábbi limittörlések és -meghúzások után a korábbinál bátrabban vállalnak be néhány hónapja még sokkal kockázatosabbnak tartott üzletági limiteket is.
