Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Hétfőn elfogadta a parlament a csődtörvény legújabb módosítását, amelyre azért volt szükség, mert az eddig alkalmazott szabályok megdrágították a vállalkozások deviza-, kamat- és egyéb pénzügyi kockázatainak kezelését. Az ilyen kockázatok kezelésére a vállalkozások rendszerint keretszerződéseket kötnek, amelyek alapján a felek számos - határidős és opciós - ügyletet köthetnek egymással. Ez azért fontos, mert ha valamelyik fél fizetésképtelenné válik, akkor a másik fél felmondja a keretszerződés alapján kötött összes ügyletet - nyilatkozta lapunknak Lengyel Zoltán, az Allen & Overy ügyvédi iroda partnere. Ezután összesíteni lehet a fizetésképtelen féllel szembeni követelését, azaz hogy milyen költséget jelentene számára, ha ezen ügyeleteket azonos feltételekkel, de egy másik, fizetőképes partnerrel kellene megkötnie. (Ez a pozíciólezáró nettósítás.)
Amennyiben a pozíciólezáró nettósítás a fizetésképtelen fél országában végrehajtható, akkor a fizetőképes fél nem kötelezhető arra, hogy a csődeljárás során is folytassa a kifizetéseket, miközben a neki járó összegeket valószínűleg soha nem fogja megkapni. A nettósítással tehát csökkenthető a partnerrel szemben vállalt (hitelezői) kockázat - hangsúlyozta Lengyel. Sőt, mivel a hitelezői kockázat csökkentése a piaci szereplők minden kapcsolódási pontján megjelenik, a nettósítás a rendszerkockázat mérséklését is eredményezi. Ezért van az, hogy végrehajtható nettósítási megállapodás birtokában a piaci résztvevők nettó alapon számíthatják kitettségüket, azaz csökkenthetik tőkeköltségüket. Amennyiben a megállapodás egy adott országban nem végrehajtható, akkor az ottani ügyfelekhez kapcsolódó kockázat nem számítható nettó alapon, tehát nő a bank tőkeköltsége. Ezt a többletköltséget nagy valószínűséggel az ügyfél fogja megfizetni. Ha például határidős devizaügyletekkel kívánja csökkenteni pénzügyi kockázatait, akkor ezt várhatóan drágábban tudja majd megtenni, mint azok a vállalkozások, amelyek országában végrehajtható a nettósítás.
A csődtörvény ősszel hatályba lépett módosítása azt eredményezte, hogy a csődeljárás során a pozíciólezáró nettósítási megállapodások végrehajthatatlanná váltak, ami megdrágította a magyar vállalatok pénzügyi kockázatainak kezelését. Ezt a hátrányt küszöbölte ki a hétfőn elfogadott módosítás, amely - összhangban az EU vonatkozó irányelvével - a csődeljárás alatt is lehetővé teszi ezen szerződések végrehajtását, amennyiben az egyik szerződő partner bank vagy egyéb pénzügyi piaci szereplő. (A cikk az Allen & Overy közreműködésével készült.)
