A környezetvédelem egyre inkább az életminőség része lesz. Ennek egyik részterülete, a megfelelő zaj- és rezgésvédelem - a vasút menti települések lakóinak jogos igényeként - manapság egyre nagyobb hangsúlyt kap. Így a társaság környezetvédelmi stratégiája a vasút szakmai tevékenységének szerves részévé vált.
A MÁV az elmúlt évben dolgozta ki az uniós előírásokkal összhangban lévő új környezetvédelmi utasítását. Ennek egyik legfőbb célja a vasúti tevékenység által keltett zaj és rezgés mértékének csökkentése. A környezetvédelmi utasítás szerint a beruházónak minden vasúti területen folyó új tevékenység megkezdése előtt, még a tervezés időszakában meg kell vizsgálnia az építés és az üzemeltetés során várható zaj- és rezgéskibocsátás mértékét, annak környezetre gyakorolt hatását. A vasútfejlesztéssel érintett területeken ezért a kivitelezést megelőző időszakban környezetvédelmi hatásvizsgálat és akusztikai zajtérkép készül. Amennyiben a környezetterhelési vizsgálat azzal az eredménnyel zárul, hogy a helyszínen mért környezeti zaj vagy rezgés az előírt határértéket meghaladja, intézkedési terv készül a káros hatások mérséklésére.
A vasútüzem során keletkezett zajok többnyire a járművek gördülési zajából, motorzajból, az információs hangrendszerek, valamint pálya- és egyéb építési munkálatok keltette hanghatásból adódnak. Magának a vasúti közlekedésnek a zajszintje a vontatás módjától, a jármű állapotától, a közlekedés sebességétől, a pálya elhelyezkedésétől, kiképzésétől, valamint a vasúti pálya és az észlelés helye közti távolságtól függ. Ezek a zajhatások a vasúti nyomvonal helyes vonalvezetésével, az épületek megfelelő elhelyezésével és védelmével, a járművek jó állapotban tartásával, a vasúti pályák megfelelő kiképzésével és karbantartásával, valamint zajgátló létesítmények (például megfelelő erdősáv, védtöltés, különböző anyagú és kiképzésű zajvédő falak) kialakításával csökkenthetők. Ilyen korszerű zajvédő falakat már sok helyen létesítettek a MÁV vonalain, és ezeket a zajvédelmi intézkedéseket természetesen a jövőben is folytatják.
A vasútüzemmel összefüggésben zajhatással jár az utastájékoztató és utasításadó távközlő berendezések működtetése is. Az előírások szerint ezeknek a berendezéseknek a pályaudvari alapzaj mellett is hallhatónak kell lenniük. A környezetvédelmi utasításnak megfelelően a vasútállomásokon, megállóhelyeken a hangszórós utastájékoztatást a legszükségesebb terekre és időtartamra kell korlátozni. A berendezés az éjszakai órákban csak csökkentett hangerővel üzemeltethető. A teherpályaudvarok környékén a rakodási zajok mértékét a vasúttársaság nappali rakodással és alacsony zajszintű gépek alkalmazásával igyekszik csökkenteni.
Magyarországon a hatályos környezetvédelmi előírások szerint védősávon belül lakó- és intézményi épületek nem építhetők, csak abban az esetben, ha az építtető gondoskodik a megfelelő védelemről. Közforgalmú vasútvonalak esetén az építmények közötti legkisebb távolságot az országos településrendezési és építési követelményekről kiadott kormányrendelet általában 50, környezeti hatásvizsgálatra köteles esetekben 100 méterben határozza meg. Ezen a távolságon belül építmény elhelyezése csak külön jogszabály alapján lehetséges.
A meglévő vasútvonalak menti utólagos rátelepüléseknél a probléma többnyire abból adódik, hogy a beépítések miatt bizonyos lakóépületek a védőtávolságon belülre kerültek. Azonban tekintettel arra, hogy a különböző vasútvonalak kiépítése általában megelőzte a településszerkezetek kialakulását, e probléma megoldása nem lehet kizárólag a vasúttársaság feladata. Budapest Főváros Önkormányzata megrendelésére a főváros területére 2007-ben elkészült stratégiai zajtérkép megfelelő alapot biztosít a vasúti zajvédelmi intézkedési tervek elkészítéséhez is.
A MÁV új környezetvédelmi utasításának végrehajtása jó lehetőséget biztosít a vasúttársaságnak a környezeti célok elérésére. Az utasítás alapján elvégzett megelőző és utólagos védelmi intézkedések - melyek során a vasútüzemből adódó káros környezeti hatások folyamatosan csökkennek - mindannyiunk érdekét szolgálják.
