- A közelmúltban befejezett projektek közül az egyik legnagyobb és legismertebb a budapesti Árpád híd melletti Duna torony teljes külső homlokzata és zajszigetelése. Technológiailag ez mennyire volt komoly feladat?
Bikádi János: már a méretek is igen komolyak: két 66 méter magas toronyról és egy kapcsolódó harmadik épületről van szó. Ehhez durván 23 ezer négyzetméternyi alu-üveg-lemez homlokzat tartozik, és ami technológiailag is érdekes, hogy ebből mintegy 15 ezer négyzetméter úgynevezett elemes homlokzattechnológiával készült. Ez azt jelenti, hogy az üzemünkben előre legyártott, beüvegezett homlokzatelemeket a helyszínen már igen gyorsan, daruk segítségével helyezzük fel. Bár a módszer Nyugat-Európában már elterjedtnek számít, tudomásunk szerint Magyarországon mi alkalmaztuk először. A szerelés négy hónapig tartott (hagyományos technológiával egy évbe is beletelt volna), ugyanakkor a többi módszerhez képest sokkal hosszabb tervezési-előkészítési szakaszt igényel.
Pigler Zsolt: az épület Budapest egyik legzajosabb forgalmi csomópontja mellett helyezkedik el, így a zajvédelmi szempontok kiemelten nagy hangsúlyt kaptak. Az épületek híd felé eső részén 41 decibeles hanggátlást biztosít a szerkezet. Az ablakok szigetelésére összetett technológiát választottunk: két üvegréteg között egy 24 milliméteres légrés van, a belső üveg pedig egy kétrétegű, ragasztott üveg, speciális, ún. SC-fóliával. Az épület irodaházi funkciója miatt a szintek között is komoly hangcsillapítási elvárásoknak kellett megfelelni: ez 55 decibelt jelent. Ezt úgy értük el, hogy a födémek lezárásánál alul-felül acéllemezzel, közte pedig nagy sűrűségű szigetelővel, ún. hanglágy anyaggal dolgoztunk. Ráadásul az elemes homlokzat lehetővé teszi, hogy a szintenkénti válaszfalak is jól hangszigeteltek, hiszen az egyes elemek egymással nincsenek kapcsolatban.
- A közeljövőben egy hasonlóan nagy forgalmú út, a Soroksári út mellett is épül egy nagy irodaház, a TriGránit-csoporthoz tartozó Duna Business Hotels Ingatlanfejlesztő Kft. fejlesztésében. Milyen projektről van szó?
Radics János: itt is két különálló, egyenként nyolcezer négyzetméteres homlokzatfelületről van szó - a Soroksári úti forgalom felé 45 decibeles hanggátlásra van szükség, a másik irányban valamivel kevesebbre, bár itt is fel kell készülni a Duna felől fújó szél hatására. Ezt részben a Duna toronyhoz hasonló hangszigetelt üveggel, részben ún. dupla homlokzattal oldjuk meg - ebben két üvegszerkezet között egy légrés biztosítja a magas hanggátlási értékeket.
- A cég tehát komoly sikereket ért el eddig is. Hogyan képzelik el a további fejlesztési, bővítési lehetőségeiket?
Bikádi János: ehhez kapcsolódóan el kell mondani, hogy a cég 1993 és 2000 között leányvállalatként a német Rheinhold & Mahla AG tulajdonában volt, majd 2003-ban vette meg a jelenlegi menedzsment. A német tulajdonos alatt a gyártásnak csupán 20 százaléka irányult a magyar piacra, a kivásárlás óta azonban Magyarország tekinthető prioritásnak. Ugyanakkor hagyományosan évi egy-két projektet Németországban is megvalósítunk. Legutóbb a Daimler-Benz AG-tól kaptunk egy kétmillió eurós megbízást az egyik irodaházuk homlokzatának teljes tervezésére és kivitelezésére. A Benetton müncheni áruházát tavaly adtuk át. Ez szintén elemes technológiával készült, és az Európában rekordméretű, 4 és fél méteres bronzlemez elemeivel elnyerte München városának 2006-os homlokzattechnikai díját. Emellett a szomszédos országokban is szeretnénk terjeszkedni - valószínűleg Szlovákiában tudunk leghamarabb megjelenni. Ez a nagy gyártókapacitásunk miatt szinte kényszer is, hiszen a magyar piac egyszerűen kicsi ennek lekötésére - ráadásul mi elsősorban nem az árral, hanem a minőséggel tudunk a versenytársaink elé kerülni.
