Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A környezeti zaj csökkentésére két lehetséges eszköz kínálkozik: be lehet avatkozni a zaj forrásánál és a zaj terjedésének útvonalán. A forrásnál történő beavatkozásnál a zajos berendezések műszaki jellemzőinek megváltoztatásával érhető el zajcsökkentés. Könnyen belátható azonban, hogy a technikai korlátok miatt a műszaki paraméterek csak bizonyos mértékig javíthatók. A termékekre vonatkozó szabályozás önmagában nem oldja meg azt a problémát sem, amit több forrás egyidejű működése okoz. Az egyes berendezésekre vonatkozó szabályokon kívül szükség van olyan jellegű előírásokra is, amelyek a telephelyen végzett teljes tevékenység együttes zajhatását korlátozzák az érzékelő oldalán. Ezek a követelmények gyakorlatilag a berendezések elhelyezésének helyes megválasztásával, a berendezés leárnyékolásával, falak építésével, azaz a zaj terjedési útjának befolyásolásával teljesíthetők.
Az egyes termékekre vonatkozó szabályok
Valamennyi ilyen jellegű hazai szabályozó az EU egy-egy releváns irányelvének átvételével született. Közös vonásuk, hogy a gyártónak a termékén - ami lehet jármű, háztartási gép, építőipari berendezés, kerti kisgép - fel kell tüntetnie az általa garantált zajszintet. A mindennapi használatra szánt árucikkek (háztartási gépek, kerti kisgépek) esetén az előbbi szabály fő célja a vásárlók tájékoztatása, a környezettudatos fogyasztói szokások feltételeinek megteremtése. Ugyanez a gyártó oldaláról a zajkibocsátás mértékének csökkentésére való ösztönzést jelenti.
Az EU irányelvei a termékek egy részére (járművekre, építőipari gépekre, kerti kisgépekre) a zajszint-feltüntetési kötelezettség mellett a piacra bocsátás feltételeként az unió egészére egységes zajkibocsátási határértékeket állapítanak meg. Az ilyen jellegű szabályozás célja a kereskedelmi akadályok tagállamok közti lebontása, ezért az irányleveket átültető nemzeti jogszabályokban az EU-követelményektől nem lehet eltérni, a közösségi előírásoknak megfelelő berendezések piacra bocsátása nem akadályozható meg.
A teljes tevékenységre vonatkozó szabályok
Gyakori tévhit, hogy az EU-ba való belépésünkkel kizárólag olyan jogszabályoknak van létjogosultságuk, amelyek valamilyen közösségi joganyag átvételét szolgálják. Valamennyi tagállam továbbra is alkothat jogszabályokat saját belső kezdeményezésre, a feltétel csupán annyi, hogy az áruk szabad mozgása nem akadályozható. Több uniós tagállamhoz hasonlóan Magyarországon ebbe a szabályozási körbe tartoznak azok a rendeletek, amelyek egész telephely vagy közlekedési létesítmény zajkibocsátását szabályozzák.
Ezen a téren kulcsfontosságú a zaj- és rezgésvédelemről szóló 12/1983. (V. 12.) MT rendelet és az ehhez kapcsolódó határértékekre, valamint a zaj- és rezgésbírságra vonatkozó szabályozás. A rendeletcsomag várhatóan 2008. január 1-jétől teljes mértében megújul, jelenleg azonban még ez határozza meg a hatósági munka kereteit. A rendelet alapszabálya, hogy a termelő- és szolgáltató létesítmények engedélyeztetése során be kell mutatni, hogy azok milyen zajforrásokkal rendelkeznek, milyen mértékű zajhatást okoznak a környezetükben lévő védendő objektumoknál és meddig terjed a hatásterületük. A környezetvédelmi hatóság megvizsgálja, hogy a teljes telephely, létesítmény okozta zaj mértéke milyen viszonyban áll a tevékenységre megállapítható zajkibocsátási határértékkel, és ennek eredményeként hozza meg döntését. A hatásterület bemutatásának elsősorban az ügyfelek megállapítása szempontjából van jelentősége.
Fontos követelmény, hogy a tevékenység megkezdése előtt zajkibocsátási határérték megállapítását kell kérni a környezetvédelmi hatóságtól. A későbbi ellenőrzések, illetve panaszbejelentések során a hatóság ugyanis azt vizsgálja, hogy a tényleges kibocsátás hogyan viszonyul a határérték határozatban szereplő értékéhez. Túllépés esetén szankcióként bírság, végső esetben a tevékenység korlátozása, tiltása jöhet számításba.
Mire valók a zajtérképek?
A nemrégiben Budapestre és a környezetében lévő 21 településre elkészült stratégiai zajtérképek elsősorban a közúti, a vasúti és a légi közlekedés zajhatásaink áttekintő bemutatására szolgálnak, emellett azonban tartalmazzák a jelentősebb telephelyek (egységes környezethasználatiengedély-köteles okozta terhelési adatokat is. Az elkészítésük elsődleges célja az érintetett települések zajcsökkentési intézkedési tervének előkészítése. Míg az előző részekben ismertetett szabályozók a termelő számára állapítottak meg kötelezettségeket, addig a stratégiai zajtérképekre és intézkedési tervekre vonatkozó jogszabály az önkormányzatok feladatává teszi, hogy a településrendezési eszközök alkalmazásával vagy egyéb módon járuljanak hozzá a környezet minőségének javításához.
