Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (Nemzeti Fejlesztési Terv II – NFT II) keretében 2007–2013 között a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) közel 110 milliárd forint támogatást biztosít a megújuló energiaforrásokhoz, illetve az energiahatékonyság növeléséhez kapcsolódó beruházásokra. A támogatást pályázás útján lehet elnyerni, erre 2007. augusztus-szeptemberben nyílik lehetőség – mondta Kasza György, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Környezetvédelmi Programok Irányító Hatóságának energetikai fejlesztésekért felelős menedzsere.
Az operatív programban két prioritás mentén pályázhatnak majd az érdeklődők energetikai fejlesztésekre. Az elsőben, a „megújulóenergiaforrás-felhasználás növelésére” irányuló prioritásban összesen 68,5 milliárd forint az elnyerhető támogatási összeg. Célja, hogy elősegítse az elmozdulást a hagyományos energiaforrásoktól a megújuló energiaforrások felé. A prioritáson belül két pályázati kiírás jelenik majd meg: Hő és/vagy villamosenergia-előállítás támogatása és Nagy és közepes kapacitású bioetanol-üzemek létesítésének támogatása címmel. E pályázati konstrukcióknak egyre fontosabb szerepe lesz, mert az Európai Unió (EU) stratégiai elképzelése alapján 2010-ig az energiafelhasználáson belül az összes megújuló energiaforrásnak 12 százalékot kell elérnie. Az Európa Tanács egy 2006-os határozata szerint 2015-re ennek el kell érnie a 15 százalékot, a bioüzemanyagok arányának pedig a 8 százalékot. A prioritás keretében – többek között – biomassza-felhasználás, biológiai hulladék alapú biogáz-termelés és -felhasználás, bioüzemanyag (bioetanol)-előállítás, hőszivattyús rendszerek telepítése, geotermikus, nap-, víz- és szélenergia-hasznosítás támogatható. A pályázatokon azonban csak Nyugat-Dunántúl, Közép-Dunántúl, Dél-Dunántúl, Észak-Magyarország, Észak-Alföld és Dél-Alföld régiókból indulhatnak. A közép-magyarországi régió területére vonatkozó fejlesztésekre – az EU sajátos támogatáspolitikai szabályai miatt – külön pályázati felhívás jelenik majd meg, azonos feltételekkel.
A második prioritás a „hatékony energiafelhasználást” célzó pályázatokat támogatja, összesen 41,8 milliárd forinttal. Célja, hogy ösztönözze az energiatakarékosságot és a hatékony energiafelhasználást szolgáló eszközrendszer kialakítását – a termelési és a fogyasztói szférában egyaránt. Két pályázati kiírás jelenik meg a prioritáson belül: Energetikai hatékonyság fokozása és Harmadik feles finanszírozás témában. Pályázati támogatásban részesülhet – többek között – intézmények fűtési, melegvíz-ellátási és villamos energetikai rendszerének korszerűsítése, távhőszolgáltatók és -termelők energiahatékonyságot fokozó beruházásai, továbbá a kis- és közepes vállalkozások energiafelhasználásának csökkentése (ez utóbbinál kizárólag az épületek hőveszteségének csökkentése utólagos hőszigeteléssel vagy külső nyílászárók cseréjével). A magyar energiapolitika kiemelt prioritásként kezeli az energiatakarékosságot, figyelembe véve az ország jelentős importfüggőségét és azt, hogy a jövőbeni zökkenőmentes energiaellátásban nagy szerepet játszhat az eredményes energiamegtakarítás is. A pályázatokon az ország összes régiójából indulhatnak.
A Környezet és Energia Operatív Program e két prioritásának pályázati kiírásai elsősorban az önkormányzati és más költségvetési szerveket, valamint a kis- és középvállalkozásokat célozzák meg. 2015-re a négy pályázati konstrukciótól komoly eredményeket várnak, így az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkenését (3134 kilotonna/év) és az energiahatékonyság révén energiahordozó-megtakarítást (11 petajoule/év). A megújulóenergiahordozó-bázisú villamosenergia-termelésben évi 1169 gigawattóra, az összes megújulóenergiahordozó-felhasználásban pedig évi 41 petajoule elérése a cél.
A KEOP forrásait egyéb – a Gazdaságfejlesztés Operatív Programban a Vállalkozások technológiai korszerűsítése, a regionális operatív programokban a Városrehabilitáció keretében megvalósuló épületenergetikai korszerűsítések, a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Programban pedig az Intézményi korszerűsítések – pályázati konstrukciók is kiegészítik.
Az egyes pályázatokon 1 és 500 millió forint közötti támogatás nyerhető majd el, a „harmadik feles finanszírozás” kivételével, ahol egy pályázatra 50 millió forint a maximális keret. Összehasonlítva, az NFT I-ben jóval kevesebb forrás jutott az energetikára. 2004 és 2006 között több mint 5 milliárd forint jutott a Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Programból energetikai fejlesztésekre, ami éves szinten kevesebb mint 2 milliárd forint, ellentétben az NFT II-vel, ahol 2007–2013 között 110 milliárd forint a KEOP-ból elnyerhető támogatás, azaz évi mintegy 15,7 milliárd forint. Új pályázati forma az NFT II-ben a harmadik feles finanszírozás, amely a költségvetési szervek fenntartóinak fog támogatást nyújtani gyors, hatékony és egyszerűsített eljárásban.
Molnár Annamária