Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
– Amikor ez az energiahatékony megoldásokról szóló melléklet készült, több nyilatkozatot adó vállalat ügyvezetője javasolta négyszemközt, hogy nézzek körül az ilyen fejlesztésekre szánt állami támogatások háza táján, várható-e radikálisabb állami szerepvállalás a lakossági oldal motiválásában is. Valójában hogyan áll Magyarország most ezen a téren?
– A helyzet kettős. Örvendetes, hogy – amint a tavalyi példa mutatja – a lakosság részéről a lehetőségeknél már most hat-nyolcszor nagyobb igény mutatkozik az energiahatékony megoldásokat kínáló beruházások támogatása iránt. Kétségtelen tény azonban, hogy bár nagyon hasznos lenne, jelenleg nem tudunk nagyobb keretet biztosítani.
– Az érdeklődés tehát sokszor nagyobb, mint amennyit a finanszírozási oldal megenged. Ha csak az ezredforduló utáni időszakra tekintünk vissza, hogyan alakult a támogatások rendszere?
– Az állami szerepvállalás már 1991 óta nyomon követhető, de a hosszú távú energiatakarékossági program koncepciója 2000-ben született meg. A támogatás mértéke évről évre egy- és négymilliárd forint között változott, hol támogatott hitelek kihelyezése, hol állami támogatások formájában. Ezekben a programokban a céges, a közületi és a lakossági oldal is részt vehetett, és a pályázók az energiatakarékossági beruházásuk 30 százalékát igényelhették támogatásként. A lakosság maximum évi öt-, illetve hatszázezer forint körüli összeget vehetett igénybe. 2005-ben egyáltalán nem volt pályázat kiírva, míg tavaly 1,2 milliárd forint állt rendelkezésre, amelyre csak a lakosság pályázhatott. Idén 2,6 milliárd forint áll rendelkezésre 10-12 ezer lakossági pályázat részére.
– Az összeg megemelkedett, változott viszont a kihelyezés módja...
– Így van. Jelenleg a támogatás 15 százaléka vissza nem térítendő juttatás, maximum 265 ezer forint értékben, 85 százaléka pedig 6-7 százalékos, kedvező kamatozású hitel, ami akár húsz évre is felvehető, nulla forint önerővel. Fontos megemlíteni, hogy aki ilyen beruházásba vág, annak a költségmegtakarításból hamar megtérül még ez az alacsony kamat is.
– Milyenek a tapasztalataik a lakossági felhasználásról?
– A támogatások körülbelül egyharmadát veszik igénybe külső hőszigetelésre, másik harmadát nyílászárócserékre, míg az utolsó harmadot jellemzően kazáncserére vagy megújuló technológiák bevezetésére használják. Az említett 265 ezres támogatás egyébként célfajtánként értendő: aki például megújuló energiaforrások igénybevételére és energiatakarékossági célból is pályázik, kétszer kaphatja meg az említett összeget.
– Hamarosan további kedvezményeket kaphatnak a zöld megoldásokban gondolkodó beruházók. Mikor várható végleges döntés erről?
– Az európai uniós előírásoknak megfelelő úgynevezett energiahatékonysági cselekvési terv június végén készül el a GKM-ben és megy az Európai Bizottsághoz jóváhagyásra. Az uniós előírások szerint minden EU-tagállamnak kilenc éven keresztül évente egyszázaléknyi energiát meg kell takarítania. Ha a bizottság jóváhagyja, a megfelelő jogszabályok módosítása után életbe léptethetőek lesznek Magyarországon is az ezt előmozdító törvények.
– Tudna mondani egy példát, amit a többség, mondjuk tíz magyarból kilenc igénybe vehet majd?
– Tényleg csak a példa kedvéért: ha valaki jelenlegi hűtőszekrényét lecseréli egy energiatakarékosabbra, ezt igény esetén egy támogatott pénzügyi konstrukcióval is megteheti majd.
