Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
– A szakmában sokan már csak három húszas szabálynak hívják azokat a 2007. március 8–9-i brüsszeli csúcstalálkozón született uniós megállapodásokat, amelyekhez a következő bő évtizedben lehetőségeink, teherbíró képességünk figyelembevételével alkalmazkodnunk kell a többi tagállammal együtt. Miről van szó pontosan?
– Valóban mindenütt szerepel a húszas szám, ezért is ragasztotta rá a szakma a fenti elnevezést az előírásokra. Egyrészt az EU-nak önálló kötelezettségeként az üvegházhatású gázok minimum 20 százalékos emissziócsökkentését kell elérnie 2020-ra az 1990-es bázisévhez képest. Másrészt a megújuló energia felhasználását 2020-ra 20 százalékra kell növelni az unió teljes energiafogyasztásán belül és ezt kötelező összcélként határozta meg, de a tagállamoknak differenciált vállalásra lesz lehetőségük nemzeti sajátosságaik, földrajzi, természeti adottságaik és gazdasági lehetőségeik függvényében. Ez az érték jelenleg hazánkban csak 5,3 százalék, tehát van mit behoznunk az elkövetkező években. Harmadrészt az EU teljes energiafogyasztását 20 százalékkal kell csökkenteni 2020-ig, költséghatékony módon.
A jelzett uniós célok miatt Magyarországnak is növekvő erőfeszítéseket kell tennie a fenntartható energiagazdálkodás előmozdítása terén. Az üvegházhatású gázok kibocsátása csökkentésének vállalása középtávon az unión belüli tehermegosztás függvénye.
A megújuló energia és az energiamegtakarítás kérdésében 2020-ra kitűzött EU-s célok minél jobb megközelítése érdekében az egyes tagállamoknál most folyik a tényleges vállalások kialakítása, így hazánkban is.
– A 2007–2013 közötti 110 milliárd forintnyi KEOP-forrás hogyan oszlik meg? Milyen mértékben és milyen célokra lehet pályázni?
– Megújuló energiaforrások fejlesztésére 68 milliárd forintnyi keret áll rendelkezésre, az energiahatékonyság növelésére 42 milliárd forint jut. A KEOP Aktív elnevezésű országos KvVM-roadshow épp most ért véget, az érdeklődés hatalmas. Az energiarendszerek korszerűsítésére közintézmények és vállalkozások jelentkezését várjuk, a távhőellátás modernizálására távhőszolgáltatók pályázhatnak, míg a megújuló energiaforrások használata céljából önkormányzatok, kis- és közepes vállalkozások pályázhatnak. Az önkormányzatok nehéz anyagi helyzetét figyelembe véve pályázataik során magasabb támogatási arányhoz juthatnak, mint a vállalkozások.
– Mikortól és hogyan lehet pályázni, mire érdemes figyelni?
– Idén szeptembertől érdemes a KvVM, az NFÜ és az Energia Kht. honlapját böngészni. A kétéves periódusok közül a 2007–2008-asban a megújuló energiaforrások használatának fejlesztése céljából 230 projekt támogatása várható, 60-70 milliárd forint értékben. A támogatás mértéke a beruházás értékének tizede és fele között változhat, 10 és 500 millió forint közötti értékben. Itt elsősorban a kis- és középvállalatokra, a civil szférára és a helyi önkormányzatokra számítunk.
– A nagyvállalatok milyen lehetőségekkel számolhatnak?
– A bioetanol-projektekre 2008-ig 5, míg a hatékonyabb energiafelhasználást támogatókra 10 milliárd forintnyi keret van. Utóbbinál a nagyvállalatoknak úgynevezett harmadik feles finanszírozási konstrukcióban van lehetőségük pályázni, illetve a távhőszolgáltatók szintén pályázhatnak. Összesen hozzávetőleg 150 projekt megvalósulásával számolunk, hozzáteszem, a támogatás itt is maximum 50 százalékos, illetve 500 millió forintos lehet pályázónként.
– A rendszerek kiépítése mellett az üzemeltetést hogyan kívánják ösztönözni?
– E területen főleg a lakossági és önkormányzati területen adókedvezmények, áfa-visszatérítés bevezetését tervezzük. A Pénzügykutató Zrt.-t megbíztuk az ökoadórendszer kidolgozásával, az alapját képező „a szennyező fizet” elv szerint a szennyező cégektől származó bevételt a megújuló energiafelhasználással működő további rendszerek kiépítésére lehetne fordítani. Ez a törvény várhatóan másfél-két év múlva kerülhet be az adórendszerbe. A tervek szerint csak „zöld bizonyítvánnyal” rendelkező cégek vehetnének megújuló energiaforrásból (biomassza, szélenergia) származó áramot, míg a „zöld közbeszerzés” rendszerének bevezetésével csak azon cégek indulhatnának közbeszerzésen, amelyek környezettudatos technológiát használnak. Reményeink szerint mindezek az intézkedések hozzájárulnak az átlagember környezettudatosságának növekedéséhez is. (A témáról bővebben a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség cikkében olvashat – a szerk.)
