Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Télen fűt, nyáron hűt
Egyrészt igen kellemes hőérzetet nyújt, másrészt láthatatlan és nem zavarja a helyiségek berendezését. Éppen ezért érdemes előre tudni, hol lesznek szabad falfelületek, illetve hogy melyik fal elé kerülnek a nagyobb bútorok, mert oda nem célszerű a falfűtést beépíteni. Kombinálható egyéb fűtési rendszerekkel is, sőt nyáron megfelelő kiegészítőkkel hűtési rendszerként is üzemelhet. Működési elvéből adódóan a szállópor-jelenség nem alakulhat ki.
Élettani és egészségügyi hatások
A lakótér alacsonyabb hőmérséklete pozitívan hat a vegetatív idegrendszerre, az ember frissebbnek érzi magát. Orvosi szempontból figyelemre méltó, hogy falfűtésnél a helyiségek porterhelése jelentősen csökken a légventiláció hiánya miatt, ami különösen asztmás és porallergiás kisgyermekek esetében már a tervezésnél fontos szempont lehet. A főleg konvekciós fűtéseknél a külső falak belső hőmérséklete alacsony, a falfűtésnél ennél lényegesen magasabb, ami a hőérzet javulását eredményezi, emellett kisebb az energiafelhasználás. Mindezen pozitív tulajdonságok teszik a falfűtést egyre népszerűbbé az egészségükre is odafigyelő építkezni vágyók körében.
A zárt térben kialakuló hőérzet vizsgálata
Zárt térben a jó hőérzet feltételei akkor elégíthetők ki megfelelően, ha az emberi szervezet hőtermelése és hőleadása kellemes testhőmérsékletnél van egyensúlyban, tehát a test kémiai és fizikai hőmérséklet-szabályozó szerepét nem vesszük túlzottan igénybe. A test megkívánt felületi hőmérsékletét a környezeti viszonyokkal lehet megteremteni, amelyeket épületgépészeti szempontból a hőérzeti tényezők befolyásolnak, mégpedig
• a levegő hőmérséklete,
• a környező felületek (fal, padló, mennyezet, nyílászáró) hőmérséklete,
• a levegő sebessége és
• a relatív nedvességtartalom.
Az e téren végzett kutatások során olyan hőérzeti normákat állapítottak meg, amelyek szerint az egymással kölcsönhatásban lévő tényezők összetartozó értékeinek betartása mellett a zárt térben tartózkodók kellemesen érzik magukat. A sugárzásos hőcsere során az ember hőt ad le a helyiség azon határoló felületei felé, amelyek hőmérséklete a test felületi hőmérsékleténél kisebb (ablakok, falak, padló, bútorok), míg a nagyobb hőmérsékletű határoló felületekről (fűtött felületek) hőt nyer.
A falfűtés sugárzó hőleadása az emberi test sugárzási hőveszteségét csökkenti. Ezért azonos hőérzet kialakulásához a konvekciós hőveszteség nagyobb, azaz a helyiség levegőjének hőmérséklete kisebb lehet.
Az alacsonyabb levegő-hőmérsékletű helyiségekben tartózkodók frissebbnek érzik magukat, ami igen lényeges az iskolákban és a munkahelyeken, de a lakásokban is kellemes.
