Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az energiaárak folyamatos emelkedése, az egyes energiafajták hozzáférhetőségéről hallható hírek sok fogyasztót arra késztetnek, hogy felülvizsgálják energiafelhasználási szokásaikat, ezzel együtt energiafogyasztó rendszereiket, vagyis tudatos energiafogyasztók legyenek.
A hazai nagyfogyasztók energiafelhasználási mutatója nem rosszabb az EU-átlagnál, annál rosszabb viszont a lakóépületek fűtése és a háztartások egyéb energiafogyasztása. Hasonló a helyzet a közlekedésben és az esetek többségében kényszerűségből régi, elavult gépekkel és technológiákkal dolgozó kis- és középvállalkozások területén. Hazánk a GDP-hez mért egy főre eső energiafelhasználás, vagyis az energiahatékonysági mutató tekintetében az utolsók között kullog az EU-tagállamok sorában.
Az energiahatékonyság javítását is célzó, központilag támogatott energiamegtakarítási programok valós eredményei igencsak elmaradnak az épületgépész szakma várakozásaitól, ugyanis csak a hőszigetelés javítására serkentenek. A szűk pénzügyi keretek nem teszik lehetővé a fogyasztói rendszerek egyidejű korszerűsítését, esetenként más, alternatív energiaforrások igénybevételét, sőt szinte konzerválják az elavult energiafogyasztó technológiákat, berendezéseket és vele a felhasználói szokásokat is.
Ahhoz, hogy valaki egy elavult készülék cseréjét javasolja, nem kell különös szakképzettség, és az esetek többségében még eredményt is hoz – de nem mindegy, hogy milyen áron!
A jó épületgépész vagy energetikus szakember feltárja az olyan kisebb problémákat is, amelyek nagyobb beruházás nélkül is javítják az energiafelhasználás hatékonyságát. Megvizsgálja elsősorban az üzembiztonságot befolyásoló tényezőket, feltárja a rendszer gyenge pontjait és felméri a rendszer szabályozási lehetőségeit a fogyasztói igények, az alkalmazott technológia, a szokások tükrében. Készülékcserére csak akkor van szükség, ha a berendezés állapota ezt feltétlenül szükségessé teszi. Indokolt lehet természetesen az egész rendszer felújítása vagy akár cseréje is. Különösen ilyen esetekben aktuális esetleges más energiahordozók vagy megújuló energiaforrások alkalmazási lehetőségeinek vizsgálata, természetesen alapos megtérülési számítással együtt.
A mai gazdasági környezetben például gazdaságos lehet a napkollektorok használata, elsősorban használati meleg víz készítésére vagy a geotermikus energia hasznosítása, elsősorban padló- és falfűtésekre, hőszivattyún keresztül. Biogázok vagy biomassza eltüzelésével ott nyerhető gazdaságosan hő- vagy villamos energia, ahol ezek melléktermékként vagy hulladékként egyébként rendelkezésre állnak. A szélenergia gazdaságos hasznosításának komoly korlátja, hogy a villamos szolgáltató vásárlási kötelezettsége megszűnt hazánkban.
A fenti szempontok szakszerű, rendszerszemléletű áttekintése nem várható el az olcsó „szakitól”. A szakszerű tanács, javaslat pénzbe kerül, de ez sokszorosan megtérül az energia hatékonyabb felhasználásában, vagyis az eredményben.
