Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
- Korábban sok bank versenytársat látott a Magyar Fejlesztési Bankban, mára ez a helyzet alapjaiban változott. Miért?
- Amikor az uniós hitelek bejöttek, 2003-ban valóban több kereskedelmi bank rossz szemmel nézte az MFB megjelenését, igen komoly bírálatokat kaptunk, hogy az általunk nyújtott kedvezményekkel lenyomjuk a hitelkamatokat. Ugyanakkor partnereink hamar belátták, hogy az MFB refinanszírozásával megvalósuló kölcsönök nem helyettesítik, hanem kiegészítik a kis- és középvállalkozásoknak kínált banki hitellehetőségeket. Az MFB lényegében nem tesz mást, mint a világ szinte minden fejlesztési bankja: hosszú futamidőre, rendkívül kedvező feltételekkel kínál fejlesztési forrást a vállalkozásoknak az üzleti bankokon keresztül. A kereskedelmi banki gyakorlatban az öt-hét éves futamidő a felelős hitelezés végpontját jelenti, nálunk ugyanakkor tízéves futamidőre sikerült kihelyezni a legnagyobb tételt a vállalkozásfejlesztési hitelprogramban. Meghaladja az 55 milliárd forintot a még ennél is hosszabb futamidőre kihelyezett hitelek állománya, egyébként legfeljebb tizenöt éves lejáratú hiteleket kínálunk.
- Mi az, ami még meggyőzheti, meggyőzte a partnerbankokat?
- Vizsgálataink szerint a refinanszírozási konstrukciónak köszönhetően a bankok 10-20 százalékkal több ügyfélnek tudnak hitelt nyújtani, s a már hitelezett ügyfél esetében is lehetőség nyílik arra, hogy további kölcsönökkel segítsék a vállalkozást. A hosszabb futamidő miatt a cégek cashflow-állományát csekélyebb törlesztés nyomja, könnyebben belefér egy két-három éves forgóeszköz- vagy éppen készletfinanszírozási hitel avagy egy eszközvásárlást támogató lízingkonstrukció partnerbankunkon keresztül. Érdekes megfigyelés, de a vállalkozások éppen hogy ragaszkodással köszönik meg a partnerbankoknak és a takarékszövetkezeteknek, hogy hozzásegítették őket az olcsó fejlesztési forráshoz.
- Az MFB-hitel természetesen kötöttségekkel is jár. Ezt hogyan viselték a bankok?
- Önmagában nem jelent számottevő többletfeladatot, ám tény, hogy bizonyos kötöttségeket jelent ez a vegyes konstrukció. Partnereinknek tisztában kell lenniük azzal, hogy az uniós szabályok miatt bizonyos beruházásokat az általunk nyújtott refinanszírozást igénybe véve nem finanszírozhatnak - ilyen például az úgynevezett gördülő állományok (közúti, vasúti eszközök) beszerzésének tilalma. Emellett pedig az MFB mint refinanszírozó folyamatosan monitorozza a partnereket - még akkor is, ha a megállapodások értelmében az egyes hitelek kockázatát nem mi, hanem a hitelt végül is nyújtó pénzintézet futja.
- Az idén nyáron megújultak az MFB hitelprogramjai, ám érződött némi bizonytalanság. Milyen visszajelzések érkeztek a banki hálózatból?
- Valóban volt néhány bank, amelynek nem volt világos, hogy itt most nem a hitelezés leállításáról van szó, pusztán arról, hogy az MFB hitelprogramjai az eddiginél jobban betagozódnak az egységes állami fejlesztési programokba - már ami azok kommunikációját illeti. Hitelprogramjaink ugyanis lényegében változatlan formában futnak tovább, s örömmel mondhatom el, valamennyi eddigi partnerünkkel megkötöttük már az új refinanszírozási szerződéseket. Az MFB termékei tehát továbbra is változatlan feltételek mellett érhetők el a bankok és a takarékszövetkezetek fiókjaiban. Nemsokára további új lehetőségek nyílnak a vállalkozók előtt.
- Nocsak.
- Terveink szerint hamarosan megjelenünk azzal a konstrukcióval, amely azokon a vállalkozásokon, önkormányzatokon kíván segíteni, amelyek ígéretes beruházási tervekkel rendelkeznek ugyan, de valamilyen okból - például a keret kimerülése miatt - ehhez nem tudtak uniós pályázaton pénzt szerezni. Ebben az esetben a korábbi, pályázatkiegészítő hitel mellé a teljes forrásszükséglet biztosítását is vállaljuk. Emellett terveink szerint még az idén euróalapon is lehet majd az MFB refinanszírozása mellett kölcsönt igényelni.
- A forrást - köszönhetően az állami árfolyam-garanciának - eddig is eurókamattal nyújtotta a bank a refinanszírozáshoz. Miért e változás?
- Partnerbankjaink jelezték, hogy lenne igény euróalapú termékre is.
- Várható-e ettől, hogy tovább csökken a konstrukcióban a hitelkamat?
- Önmagában nem, hiszen az MFB eddig is a bankközi kamatlábon, az Euriboron felül maximum 4 százalékos kamatszint mellett engedélyezte a vállalkozásfejlesztési hitelek folyósítását - ennél a szintnél az euróövezet fejlesztési bankjai se mennek lejjebb. A forrást a bank Euribor plusz 1-1,5 százalékon adja a partnereknek, akik az ügyfél minősítésétől függően határozzák meg a végső kamatszintet - a felső kamatkorlát betartásával. Ami az euróalapú hitelek előnyét jelentheti, az abban jelölhető meg, hogy az exportáló vállalkozások számára így megnyílik a lehetőség a devizában való törlesztésre - így mentesülnek a konverziós költségektől.
- A bankok számára is gondolkoznak új konstrukcióban?
- Az MFB-n belül most vizsgáljuk, milyen hatása lenne, ha a bankokkal global loan típusú megállapodásokat is kötnénk. Tudni kell, hogy az elmúlt években számos hazai hitelintézet vett fel ilyen típusú refinanszírozási támogatást nemzetközi fejlesztési intézményektől, pénzintézetektől a hitelezési kockázatok avagy épp a hitelkamatok csökkentése érdekében.
- Az ilyen típusú hitelmegállapodások kedveltek a bankok körében?
- Természetesen, hiszen nem egy összegben kell egy nagyobb forrást beszerezni és azt akár évekig, a folyósításig a könyvekben tartani. Itt a megkötött ügylet után indul meg a refinanszírozási forrás lehívása, partnerbankunk pedig rögtön a fedezethez kötheti a forrást. Mondanom se kell, hogy ez az auditoroknak is jobban tetszik.
