Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
- A korábbi tervek szerint már meg kellett volna valósulnia az egyablakos banki kiszolgálásnak, ám mintha időközben valamelyest változtak volna az elképzelések.
- Ez természetes, hiszen másfél éve egy folyamatba kezdtünk, ahol az első elképzelések a tapasztalatok alapján módosulnak. Az alapcél az volt, hogy az összes állami és uniós juttatást igyekezzünk koncentrálni, tekintve, hogy a folyamat elkezdése előtt ez 8-12 különböző csatornán volt csak elérhető. Az elképzelés arra irányult, hogy megoldjuk a fejlesztési pénzek és a projektek könnyebb egymásra találását és hogy leegyszerűsítsük a támogatásról döntő szervezet és a kedvezményezett közötti kapcsolatot. A támogatásközvetítésben már csak három-négy vonal maradt, s ez - kell-e mondjam - lényegesen megkönnyíti a lehívást. Természetesen az úton nem állunk meg, és további összevonások várhatóak.
Ugyanakkor új feladatok is előkerültek, amelyeket szintén meg kell oldanunk. Erre a legjobb példa az EU Jeremie programjához kapcsolódó cégünk, a Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. megalapítása, amely a tervek szerint klasszikus alapok alapjaként fogja segíteni a kisvállalkozásokat.
- Beszéljünk először a támogatásközvetítésről. Itt is változott a koncepció menet közben.
- Azt hiszem, a támogatásközvetítés esetében, de a sajtó által egyablakos kiszolgálásként "elhíresült" célok vonatkozásában sem a koncepció változott, hanem a megvalósulás folyamata zajlik, ami technikailag természetesen már bonyolultabb, mint a szlogenből kitűnik. A cél mindkét esetben az volt - és jelenleg is az -, hogy az ügyfél számára egységes, áttekinthető és összekapcsolódó támogatási és támogatásközvetítési struktúrák jöjjenek létre. Persze közben az uniós és a nemzetközi feltételek is változtak, amelyekhez természetesen alkalmazkodni kell, és a hazai gazdasági feltételek is bizonyos mértékig új típusú igazodásokat igényelnek. Összességében az egyszerűsítés és az áttekinthetőség elve, ami tartalmilag az "egyablakos" rendszer lényege, az MFB-csoport kialakuló struktúrájában véleményem szerint egyértelműen megvalósul. Ez vonatkozik a támogatásközvetítés rendszerére is. A Mag Zrt. létrehozása az eddigi tapasztalatok szerint abszolút indokolt volt. A társaság rendkívül jól kezelte a múltban megítélt, ám a folyósítás során jelentős késedelmet szenvedett támogatások kiutalását, míg az egyszerűsített pályázati rendszernek köszönhetően számottevően gyorsult az új pályázatok befogadása és feldolgozása is.
- Sokakat meglepett, hogy - az előzetes tervekkel ellentétben - az EU-s pénzek elosztásáért felelős kormánybiztos javaslatára a kereskedelmi bankok helyett saját hálózat kiépítése kezdődött meg.
- Ez így nem teljesen igaz. Az MFB korábban éppen azért hozta létre képviseleti hálózatát, hogy a támogatásközvetítésben is a vállalkozók közelében legyen. A piaci jellegű, tehát visszafizetendő termékek, azaz a hitelek esetében régen is és most is nagyrészt a kereskedelmi bankokon keresztül érhetőek el az MFB termékei. Az effektív támogatások esetében, az úgynevezett támogatásközvetítés jellegű termékeknél kvázi most a Mag viszi tovább a korábbi banki hálózatot. Ami az okokat illeti: a szabályozói oldalon felmerült az a félelem, hogy a bankok bekapcsolása a támogatásközvetítésbe drágítaná a folyamatot. Márpedig Bajnai Gordonnak és csapatának az volt a célja, hogy a lehető legolcsóbban juthassanak hozzá az érintett vállalkozások a fejlesztési pénzekhez. Az induláskor tapasztalt éles ellentét időközben számottevően oldódott. Azt kell hogy mondjam, nagyon jó kompromisszum jött létre, amelyben a pénzintézetek is megtalálják a számításaikat.
- Az MFB tőketámogatási programjait is új cég kezeli már. Ezt uniós előírások miatt kellett meglépni?
- Részben igen, hiszen így könnyebben biztosítható, hogy a magántőke is részt vegyen a tőkeprogramban. Ám legalább ekkora súlyt képvisel, hogy a csődtörvény módosítása után komoly hátrányba került volna az MFB akkor, ha egy vállalkozásnak egyszerre tőkét és hitelt is juttat, mert ebben az esetben hátrébb sorolódott volna a követelésünk. Persze ezzel a kérdéssel kapcsolatban is érdemes utalni arra a koncepcióra, amely az MFB-csoport újragondolását, illetve kialakítását indokolta, azaz a tőkefinanszírozási programok önálló leányvállalatba koncentrálása egy egyrészt áttekinthető, hatékonyabb szerkezet megvalósítását, másrészt az európai uniós elveknek való maximális megfelelés biztosítását eredményezi.
- A tőkeprogram megvalósításakor elhatározott MFB Invest felállása ugyanakkor mintha egy kicsit húzódna. Mi ennek az oka?
- Nincs csúszás, pusztán arról van szó, hogy a korábban kommunikált stratégia megvalósítása a jogi útvesztőkben lassabban halad, mint az elvek kimondása.
- Lehet már olyan híreket hallani, hogy a korábbi egységes szervezet helyett néhány tőketámogatással foglalkozó cég mégis önálló marad.
- Az új struktúra megvalósításának folyamatában vagyunk. Ezeknek a cégeknek az esetében is figyelembe kell vennünk a már említett európai uniós szabályok módosulását és persze a gyakorlatból látható optimális hatások elérését. Főleg az EU-szabályokhoz való alkalmazkodás miatt célszerű, hogy megőrzi függetlenségét az állam többségi tulajdonában lévő - az MFB tulajdonosi joggyakorlásával érintett - Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Zrt., hogy az ötvenmillió forint alatti vállalkozások is tőkefinanszírozáshoz juthassanak. A Corvinus Zrt. belföldi tőkefinanszírozási tevékenysége pedig integrálódik az MFB Investbe, míg a határon túli magyar beruházások támogatását továbbra is a megújuló Corvinus bonyolítja majd. Ebben a cégben azonban a többségi tulajdonrész a Miniszterelnöki Hivatalé lesz, az MFB kisebbségi részesedést tart meg a vállalkozásban.
- A tőketámogatási oldal legrégebben zajló projektje a kkv-kba fektető alapok alapjának létrehozása. Hol tart most a folyamat?
- Több fordulón túlvagyunk már, sok elképzelést elvetettünk. Most azonban azt mondhatom, hogy rendkívül biztató tárgyalásokat folytatunk négy olyan befektetői csoporttal, amelyek térségünkben még nincsenek jelen, de vonzza őket az itteni rendkívül ígéretes piac. A velük folytatott tárgyalások alapján úgy látszik, hogy akár régiós alapot is létrehozhatunk majd a kis- és középvállalkozások támogatására.
- Térjünk át a hiteloldalra. Júniusban lejártak a "Sikeres Magyarországért" hitelprogramok, azóta mintha csend lenne.
- A valóságban nem ez helyzet. Valamennyi programunkat megújítottuk, és az összes hitelprogram megfelel a közben ugyancsak megújult európai uniós versenyfeltételeknek. A programok kommunikációja a vártnál valóban kissé lassabban indul el, a csúszást az is okozza, hogy a korábbi hitelprogramok most a kormányzat egységes "Új Magyarország" programjának részévé váltak, és jelenleg van kialakulóban az új kommunikáció.
- Okozott-e ez bármilyen hátrányt?
- Az ügyfelek részéről az érdeklődés nem lankad, az viszont igaz, hogy a hosszúra nyúlt "hallgatás" miatt egy-két partnerbankunk elbizonytalanodott a program jövőjét illetően. Mára azonban valamennyi hitelintézettel újraszerződtünk. Így nincs akadálya annak, hogy továbbra is rendkívül széles hálózatban érjék el a vállalkozások a kiemelkedően kedvező finanszírozási lehetőségeket.
- Vannak-e új hitelcélok?
- Az alapstruktúra nem változik, ám a hangsúlyok bizonyos esetekben eltolódnak. A korábbinál komolyabb pénzek állnak rendelkezésre a regionális fejlődést célzó, az energiaracionalizálással foglalkozó, illetve a környezetvédelmi projektek támogatására. A támogatásközvetítéshez kapcsolódóan hirdetjük meg a pályázatkiegészítő, önerőpótló hitelünket, illetve a pályázati pénzeket megelőlegező konstrukciót. Ennek kapcsán látni kell, hogy soha még ennyi forrás nem állt rendelkezésre kkv-s fejlesztések finanszírozására. Azt tudom mondani, hogy a szűk keresztmetszetet csupán az jelentheti, hogy akad-e majd elegendő projekt, amelyre elkölthetőek az uniós fejlesztési pénzek.
- Változnak-e a finanszírozási feltételek?
- Nem változtattunk az alapkonstrukción, így marad a mindenkori EURIBOR plusz maximum négyszázalékos kamatszint. Hogy partnereink a 4 százalékos kamatmarzsot teljes egészében fölszámítják-e az ügyfeleknek, maguk döntik el, hiszen mi csak a refinanszírozást nyújtjuk, a kockázatot ők futják.
Várakozásaim szerint egyébként a pénzintézetek közötti verseny ezen a téren is beindul, és míg korábban a bankok rendszeresen kihasználták a maximális marzsot, a jövőben vélhetően ez is változni fog. Jó példa erre az önkormányzati hiteltermékünk, ahol a közbeszerzések miatt már jelentősen csökkent a bankok marzsa.
- Mennyiben készültek fel arra, hogy a könnyebbé váló pályázati rendszernek köszönhetően megnőhet a hibás teljesítések száma, amely után a szabályok szerint a vállalkozónak a támogatási összeget a jegybanki alapkamat kétszeresével kell visszafizetnie?
- Mi a magunk részéről folyamatos monitoringot várunk el partnereinktől, és ezt szükség esetén szigorítjuk is. Azt hiszem, hogy a kérdés leginkább majd a Jeremie-termékek megjelenésekor lesz időszerű. Bizonyos, hogy ki kell dolgozni a megfelelő garanciarendszert például a Hitelgarancia Zrt. szerepvállalásával.
