Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Sikeres Magyarországért vállalkozásfejlesztési hitelprogramban megítélt pénzek terén látványosan három egyenlő részre szakadt az ország. A rendelkezésre álló statisztikák szerint ugyanis a pénzek közel harmada esett a fővárosra és Pest megyére, valamint a keleti, illetve nyugati megyékre. A halovány elmozdulást mindössze az mutatja, hogy míg a központi és a keleti régió 32-32 százalékkal részesedett, addig a nyugat-magyarországi megyék 35 százalékot hasítottak ki a megítélt 169,3 milliárd forintnyi hitelösszegből projektjeik finanszírozására.
Ami a központi régiót illeti: a statisztikákat régebb óta szemlélők számára talán már nem meglepetés, hogy nem Budapestre, hanem Pest megyére koncentrálódik a legtöbb fejlesztési hitel: a megye vállalkozói mindeddig majdnem 29 milliárd forintnyi hitelhez juthattak az MFB-n és partnerbankjain keresztül fejlesztéseikhez. Ez önmagában a teljes szerződött hitelállomány 17,2 százalékát teszi ki. A fővárosi vállalkozások számára a bank eleddig 25,3 milliárd forintnyi hitelt folyósított.
A statisztikák szerint a központi régión kívül mindössze három megyében lépte át a jóváhagyott hitelkérelmek volumene a 10 milliárd forintot. Érdekesség, hogy ebben a körben csak egyetlen dunántúli "versenyzőt" találunk, igaz, Győr-Moson-Sopron megye 11,563 milliárdos adata önmagában a harmadik legjobb teljesítmény. A másik két "győztes" a keleti országrész két szomszéd megyéje, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg. Érdekes, hogy az "északi hármas" harmadik tagja, Borsod-Abaúj-Zemplén megye a maga 5,862 milliárdos adatával már - a központi régiót nem számító - 6,4 milliárdos megyei átlag alatt teljesít. Ami a megyei átlagot illeti: keletről a két dobogós mellett csak Bács-Kiskun érte el ennek szintjét, míg a nyugati országrészből Győr-Moson-Sopron mellett Baranya, Komárom, Veszprém és Zala megyének is sikerült ugyanez. Némileg meglepő, hogy Fejér megye nem hozta az átlagos szintet - igaz, a 6,24 milliárdos adat épp csak "centikkel" van az érintett szint alatt. A keleti országrészből egyébként hasonlóan járt Heves megye is (6,24 milliárd).
És akkor ami a leszakadókat illeti: a déli országrész becsületét Baranya mentette meg, Csongrád a maga 3,8 milliárdos szintjével a negyedik legrosszabb eredményt érte el és Békés megye sem lehet olyan nagyon büszke az 5,86 milliárdos adatára. A dunántúli megyék esetében Tolnába érkezik a legkevesebb fejlesztési hitel - az alig 3 milliárdos adat a második legrosszabb, mindössze 1,8 százalékos részesedést jelenti a teljes tortából. Nem lehet büszke a teljesítményére a 4,1 milliárd forintnyi hitelt megszerző Vas megye sem. Ehhez képest viszonylag szépen teljesít a belső-dunántúli régió: a már említett Fejér megyét leszámítva rendre 7 milliárd forintot meghaladó hitellel támogathatják ottani vállalkozások céljainak megvalósulását.
Az ország leggyengébben teljesítő megyéje az MFB Vállalkozásfejlesztési Hitelprogramjának jóváhagyott hiteldöntései szerint Nógrád: ide a kiutalható pénzek mindössze 0,7 százaléka érkezett. A kedvező Heves megyei adatok fényében meglepő a Jász-Nagykun-Szolnok megyei betli is - a megye részesedése alig haladja meg a teljes hitelállományból a két százalékot.
