Az jól látható, hogy a hitelprogramok egyszerűsítését jól fogadták mind a vállalkozók, mind a partnerbankok. A Sikeres Magyarországért hitelprogram vállalkozásfejlesztési részén belül az "általános beruházási" hitelcélra folyósított hitelek a teljes állomány 88,3 százalékát teszik ki, vagyis a hitelkérők egyre kevésbé törődnek azzal, hogy cizellálják, mire is szeretnék fordítani a kölcsönt. Az elnyert hiteltámogatás révén vélhetően valamennyi alprogramban szereplő hitelcél érdekében jönnek létre beruházások, ám ezek jó részét elfedi a generális hitelcél.
Ennek ellenére nem árt megvizsgálni a pántlikázott hitelcélok felhasználásának nagyságát. A statisztikák szerint az általános hitelprogramon túl a legkedveltebb felhasználási terület a humán-egészségügyi ellátást szolgáló beruházásfinanszírozás: a jóváhagyott hitelkérelmek 3,06 százalékát ilyen célokra folyósította a fejlesztési bank. Ugyancsak keresett a környezetvédelmi hitel, részaránya szintén meghaladja a 3 százalékot. A dobogó harmadik helyét egy speciális hiteltermék, a Mikrohitel plusz hitelprogram foglalja el - ez az a termék, amelyet nem bankok, hanem a helyi vállalkozásfejlesztési központok - mint ügynökök - révén terít az MFB.
Munkahelyteremtő beruházási célra meglehetősen szerény, alig több mint félmilliárd forintnyi kölcsönért folyamodtak a hiteligénylők - igaz, ez az a hitelcél, amely vélhetően valamennyi "általános" beruházással együtt járó változást okoz a cégek életében. Ennél jóval meglepőbb és a jövőre nézve túl sok jóval nem kecsegtet, hogy innovációs beruházásokat a közelmúltig mindössze 83 millió forintnyi hitellel kellett megtámogatnia a fejlesztési banknak. Jószerivel egyetlen, 15 millió forintos hitelnek köszönhetően került fel a forrástérképre a nemzetköziesedést elősegítő beruházásokat támogató hitelcél is. Hasonlóan nem számít sikeres alprogramnak a kulturális tevékenységhez szükséges beruházások itteni támogatása sem.
