Május 15-től újra megnyílt a pályázati lehetőség az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) idegenforgalom fejlesztése alprogramjában. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) és a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) honlapján (www.fvm.hu és www.mvh.gov.hu) közzétett feltételrendszer szerint a 2005. március 25-e óta hatályos pályázati felhívásra korábban jelentkező pályázóktól az MVH hiánypótlás keretében kéri be a szükséges és esetleg hiányzó információt, dokumentációt – értesült a NAPI Gazdaság.
A támogatás célja a meglévő falusi magánszálláshelyek bővítése (szolgáltatónként legfeljebb 10 ágy/szálláshelyig), komfortfokozatuk (fürdőszoba, konyha, étkező, közösségi helyiség, fűtés-korszerűsítés, az energiafelhasználás csökkentése hőszigeteléssel és/vagy megújuló energiaforrások alkalmazásával, akadálymentesítés stb.) és szolgáltatásaik (játszótér, kerti főzőhely, parkoló, gépkocsibeálló, sportpálya, sporteszköz) fejlesztése vagy új falusi magánszálláshelyek kialakítása. Lehet támogatásra pályázni a falusi magán-szállásadói, vendéglátói tevékenységhez kapcsolódó falusi turisztikai szolgáltatások fejlesztésére, a kínálat bővítésére új szolgáltatások bevezetésével. Utóbbi esetben különös tekintettel a tradicionális falusi vendéglátás, a minőségi gasztronómiai szolgáltatások fejlesztésére, a működési szabványoknak való megfeleltetésére, horgászturisztikai szolgáltatásokra, a borturizmus fejlesztésére (borutak infrastruktúrája, kóstolóhelyek kialakítása, reklámanyagok), továbbá egyéb sport- és szabadidős lehetőségek (például lovas turizmus) fejlesztésére.
A Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége tájékoztatása szerint a falusi turizmus pontos definíciója a helyi és regionális vonzerőkkel rendelkező, gondozott, falusias jellegű környezetben a bel- és külföldi vendégek szabadidő-eltöltési szükségleteinek széles körű, kereskedelmi alapokon való kielégítése és az ezt szervező helyi intézmények és szolgáltatók együttműködése. A falusi turizmus a vidéki életmód és a hagyományok megismerését (népdal, népmese, néptánc, kézművesség, népi mesterségek, népi építészet, ünnepek, szokások), az érintetlen természet nyugalmát, a mozgás lehetőségének biztosítását, tájjellegű és bioételek fogyasztását, családias és emberbarát hangulatot kínál vendégeinek. Fenntartható és szelíd, mert figyelembe veszi egy terület turistaeltartó képességét, azaz nem engedi meg, hogy az idegenforgalmi tevékenység pusztítsa a környezetet. Aktív, mert a kirándulás, a vízi és téli sportok, a kerékpározás, lovaglás, kocsikázás fontos részét képezik a programoknak. A zöld- és ökoturizmus jelleget a természettel való kapcsolat adja, hiszen vonzerőként jelenik meg a tájak jellegzetes képződményeinek, a védett természeti értékeknek a bemutatása. Mivel hazánkban nincs olyan élesen elkülönítve az agroturizmus, mint néhány nyugati országban, a mezőgazdasági tevékenységet és termékeket magukban foglaló szolgáltatásoknak az idegenforgalom céljaira való felhasználása is a falusi turizmus keretein belüli kínálatot gazdagítja.
A falusi turizmus tehát az idegenforgalmi alapszolgáltatásokon kívül – szállás, étkeztetés – igen széles körű és gazdag programot kínál a vidéket megismerni vágyó emberek részére. A vendégkör alapját képező városiak számára ez az üdülési forma nem csupán kikapcsolódást jelent a hétköznapokból, hanem egy teljesen más életforma megismerésével szemléletváltásra is ösztönöz. Mivel azonban ezek a szolgáltatások csak együtt, egymásra épülve, csomagba szervezve tudnak hatékonyan megjelenni a piacon, erős összefogásra, hatékony szervezésre van szükség. A falusi turizmus fejlesztési erőterét illetően éppen úgy fontos szerepet játszik tehát a döntéshozó és közigazgatási szféra (minisztériumok, a turizmusvezetés szervezetei, önkormányzatok), mint a gazdasági szféra (vállalkozásfejlesztő központok, helyi vállalkozók), a kisegítő szféra (szakmai szervezetek, tourinform és utazási irodák, oktatási intézmények) és végül, de nem utolsósorban a civil szféra (egyesületek, helyi lakosok). Együttműködésük eredményeként lehet csak hatékony a falusi turizmus, amely a vendéglátó település, térség számára a vidékfejlesztés igen fontos eleme: munkahelyeket teremt, javítja a vidéki nők helyzetét, segíti a mezőgazdasági termékek direkt eladását, növeli a térség imázsát, csökkenti a felkapott üdülőhelyek tömegturizmusából eredő környezetpusztítást, vagyis tágabb teret biztosít a hazai idegenforgalom számára.
