Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Molnár Barbara
A Magyar Fejlesztés Bank jelenleg is működteti háziorvosi hitelprogramját, amit praxis-, rendelővásárlásra, -felújításra, eszközbeszerzésre, fejlesztésre használhatnak fel az orvosok. A saját erő mértéke minden esetben 25 százalék, míg a kamattámogatás az első évben 70, a másodikban 60, a harmadikban 50, a negyedik-ötödik évben pedig 40 százalék. A gazdasági tárca ráadásul nem kér biztosítékot, ha a kamattámogatás összege nem éri el az 5 millió forintot. Feltehetően erről nem sokat tudnak az orvosok, ugyanis a praxispiac továbbra is mozdulatlan. A tartósan betöltetlen praxisok száma ugyan csökkent az elmúlt egy évben, de csak minimálisan. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által finanszírozott eszközvásárlási pályázatokat felfüggesztették az év elején, ugyanis többen a magánpraxisuk fejlesztését finanszírozták meg belőle. Praxisvásárláshoz csak mint magánszemély juthat kölcsönhöz az orvos – mondta Kertai Aurél, a kamara háziorvosi szekciójának vezetője. A magyar állam immár hat éve ígérgeti az úgynevezett praxisalap létrehozását, ám erre továbbra sincs esély. Ma már ott tartunk, hogy nemcsak a hátrányos helyzetű területeken nem lehet eladni egy praxist, de akár egy budapesti kertvárosi körzetre érvényes megbízás is eladhatatlannak tűnik – mondta Kertai.
A házirovosi praxis a benne dolgozók szerint nem nagy üzlet. Tavaly a fix díjak átlagosan havi hatezer forinttal emelkedtek, míg a teljes kassza összesen 3,2 százalékkal bővült. Ez a szakemberek szerint a szinten tartásra sem elég. Az egyéb fejlesztési pénzforrások – a hiteleken kívül – igen szerények. Létezik egyebek között a népegészségügyi programon belül egy 860 millió forintos pályázati alap, amelyből többletforráshoz juthatnak az egészségfejlesztési tanácsadást, illetve prevenciós munkát végző háziorvosok. Kertai szerint azonban e tevékenységek annyi többletköltséggel járnak, hogy azt nem fedezi a plusztámogatás. A háziorvosi praxisok száma évek óta csökken, amiért részben az alulfinanszírozottság a felelős. Míg 1995–2000 között 207 praxissal nőtt a szolgáltatók száma, addig 2000–2003 között huszonhattal visszaesett. Jelenleg 100–150 olyan háziorvosi körzet lehet, amely saját orvos nélkül működik. Számuk azonban a következő néhány évben jelentősen emelkedhet, mivel a szakma átlagéletkora folyamatosan nő: a doktorok mintegy negyven százaléka már betöltötte az 55. életévét, 25 százalékuk az idén eléri a nyugdíjkorhatárt. A fiatalok nem kapkodnak a megüresedett praxisok után, ráadásul az ország elmaradottabb régióiban a legnagyobb a hiány. Ezen segítene a néhány száz millió forintból létrehozható praxisalap, amely kamatmentes kölcsönt biztosítana a fiatal háziorvosok praxisvásárlásához; egyfajta pufferkapacitás lenne a praxisukat eladni vagy megvenni nem tudó háziorvosok mögött. Korábban 2005-re ígérte a szaktárca az alap létrehozását, Kertai szerint azonban az utóbbi két hónapban nem sokat lehetett róla hallani, ugyanis a kamara nem fogadta el a tárca legutóbbi verzióját. A minisztérium a képzési rendszer átalakításával is pótolná a kiöregedő háziorvosokat. A tervek szerint a pályakezdők – egyebek között belgyógyászi végzettséggel – szakvizsga nélkül is elhelyezkedhetnének, természetesen vállalva, hogy hat éven belül megszerzik a szükséges képzettséget.
