Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A közelmúltban döntés született arról, hogy a legkisebb gazdasági egységek, a családi gazdaságok is jogosulttá váltak a helyi vállalkozásfejlesztési központokon keresztül igényelhető Mikrohitel Plusz hitelre, maximum 5 millió forint hitelösszeg erejéig. Ugyancsak kedvező változást hozhat az Európai Bizottság jóváhagyására váró módosítás a csekély összegű uniós támogatások (de minimis) szabályozásáról. Ez támogathatóvá tenné a mezőgazdasági termékfeldolgozást is, amire korábban nem volt mód.
A „Sikeres Magyarországért” hitelprogram kihelyezéseinek jelentős részét a Magyar Fejlesztési Bank a kereskedelmi bankokon keresztül bonyolítja. Ezzel segít abban is, hogy az agrárhitelezéstől korábban mereven elzárkózó hitelintézetek magatartása megváltozzék, és visszatérjenek az ágazat finanszírozásába. Jóllehet a mostani hitelek jelentős részét a kis- és közepes agrárcégeknek még az MFB refinanszírozása mellett helyezik ki, a bankpiacon erősödő verseny hamar rákényszeríti majd a kereskedelmi bankokat arra, hogy felülvizsgálják eddigi hitelezési politikájukat. A mezőgazdasági vállalkozásokat érintő hátrányos megkülönböztetés fenntartásának azért sincs sok értelme, mert a más területeken működő mikrovállalkozásoknak a bankok ma már lényegében 3–12 havi számlamúlt ismeretében hajlandók kisvállalkozói gyorskölcsönöket folyósítani – mutattak rá a lapunknak nyilatkozó elemzők. A szakemberek arra is felhívták a figyelmet, hogy az agrárszektort számos olyan uniós támogatási forma is segíti (földalapú támogatás, intervenciós felvásárlási kötelezettség), ami jelentősen mérsékli a klasszikus banki hitelkockázatokat.
