Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság tíz évvel ezelőtt készült tanulmánya nem kevesebbet állított, mint azt, hogy "a felmérés több szintjén is feltűnő volt a cégek érzéketlensége az iparjogvédelmi problémák iránt". Változott-e a helyzet az elmúlt tíz évben? A hazai jog elvileg ugyanis széles körű lehetőséget ad a cégek műszaki-szellemi alkotásai, termékei megvédésére: mód van szabadalom, növényfajta-oltalom, védjegyoltalom, földrajzi árujelzők oltalma, formatervezési mintaoltalom, használati mintaoltalom, mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalmára. Ám információink szerint a menedzsmentek sokszor nem elég körültekintően foglalkoznak ezekkel a kérdésekkel, és árulkodó az a tény is, hogy a hazai szabadalmak túlnyomó többsége külföldi cég birtokában van.
Holott a szabadalmi oltalom a bejelentés napjára visszamenőleges hatállyal a jogosultnak kizárólagos jogot biztosít a találmány hasznosítására, a védjegyjogosult is bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül gazdasági tevékenysége körében használja az oltalmazott árut vagy szolgáltatást, de egy használati mintaoltalom is - amely öt évig tart és négy ízben hosszabbítható meg - negyed évszázadig biztosítja a feltalálót jogaiban.
A szabadalom tulajdonosának kizárólagos joga van a találmány szerinti megoldás hasznosítására, azonban a szabadalmi oltalom időtartama és területi érvényessége nem korlátlan: az oltalom a szabadalmi bejelentés napjától számítva legfeljebb húsz évig lehet érvényes, és csak abban az országban (több államról is beszélhetünk), ahol ezt engedélyezték. (Tegyük hozzá: a húszéves oltalom feltétele a fenntartási díj évenkénti megfizetése.)
Érvényes szabadalmat vagy nemzeti hatóságoknál vagy az európai szabadalmi egyezményekhez tartozó közel háromtucatnyi országban, illetve az ENSZ égisze alatt működő szabadalmi együttműködési szerződést aláíró államok (mintegy száznegyven országról van szó) hatóságainál lehet szerezni.
A szabadalmakkal összefüggő jogvédelem sokrétű, a bitorlás miatt a pereken túl az adott cég vezetése akkor is indíthat pereket, ha például jogosultságot nyert a szabadalomra, csak azt nem hasznosította - ilyenkor módosítást vagy visszavonást kér -, vagy ha a védett vagyoni érték tekintetében erőteljes kezdeményezéseket, törekvéseket tapasztal a konkurencia részéről, akkor megteheti, hogy szabadalom tovább használati perben tesz pontot üzleti ellenfelei reményeire. (Természetesen a szabadalmi jog védi, ám a későbbiekben a konkurencia tevékenységének csírájában történő elfojtása számos kellemetlenségtől kímélheti meg.)
A cég vezetői akár szabadalmi ügyvivőt (és természetesen ügyvédet) is megbízhatnak az ügyek vitelével, a megbízott az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt iratokat szerkeszt, kutatásokat végez, szakvéleményt ad és ellát minden, az adott iparjogvédelmi ügyek képviseletével összefüggő feladatot. Kötelező a tagság Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamarában, ehhez büntetlen előéletű uniós állampolgárnak, mérnöki vagy azzal egyenértékű természettudományi szakos egyetemi oklevéllel kell rendelkezni, és szükségeltetik a szabadalmi ügyvivői vizsga is.
