Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A 2007 tavaszán az Egyesült Államokból indult, majd pár hónap múlva Európára is átterjedő hitelpiaci válság a magyar piacot eddig kevéssé érintette. Ez annak köszönhető, hogy a magyar bankok érdemben nem voltak jelen az elsődlegesen érintett amerikai másodlagos jelzálogpiacon, és forrásaikat sem elsősorban a hirtelen "kiszáradt" európai piacokról szerzik. Ugyanakkor mivel Magyarország is kapcsolódik a nemzetközi pénzpiacokhoz és a magyar bankok döntő többsége külföldi tulajdonban van, a válság hatásai alól ők sem tudják teljesen kivonni magukat - mutatott rá Lantos Árpád, a CMS Cameron McKenna LLP budapesti irodája banki csoportjának partnere.
Míg a nyugat-európai bankok által - akár magyar hitelfelvevőknek is - kihelyezett hitelek összege jelentősen csökkent, addig a magyar bankoknál nem tapasztalható visszaesés. Ugyanakkor egész Európában megnőtt a hitelek kamatfelára, és ez az egyébként rendkívül kompetitív magyar vállalati hitelezési piacot sem hagyta érintetlenül. A közvetlen üzleti hatások mellett azonban a hitelpiaci válság a hitelszerződések kapcsán és a szabályozási területen is érezteti hatását hazánkban.
A hitelszerződések előkészítése során a hitelezők ma már rendszeresen megkívánják az úgynevezett "market flex" alkalmazását. Ez azt jelenti, hogy a kötelező érvényű finanszírozási ajánlat kiadása és a hitelszerződés megkötése közötti időben (ami akár több hónapig is tarthat) a hitelező a piaci körülmények kedvezőtlen megváltozására tekintettel egyoldalúan megnövelheti a már kialkudott kamatfelárat.
Hasonlóan fontossá vált, hogy a hitelszerződések tegyék lehetővé a szerződés felmondását és a kintlévőségek esedékessé tételét valamely, a hitelfelvevő pénzügyi helyzetétől függetlenül beálló lényeges hátrányos változás bekövetkezése esetére. A bankok arra is ügyelnek, hogy a szerződésekben megfelelően szerepeljen az a korábban csak rutinszerűen szerepeltetett kikötés, amellyel a hitelezésnek a felügyeleti hatóság intézkedése következtében megnőtt költségeit a bank a hitelfelvevőre tudja terhelni.
Lantos Árpád tapasztalatai szerint a szabályozási területen a bankok fokozottan ügyelnek a prudenciális szabályok betartására és nagyobb hangsúlyt helyeznek a hitelkockázatok folyamatos mérésére. A döntéshozatali eljárások lelassultak, a kockázatkezelők szerepe a hitelkihelyezések előkészítésében megnőtt. Mindezt csak erősíti, hogy a bankok többsége számára a hitelpiaci válság egybeesett a hitelezési kockázat kezeléséről és a tőkekövetelményekről szóló, európai uniós jogszabályokon alapuló, fokozottabb felügyeleti ellenőrzéssel járó szabályok alkalmazásának megkezdésével.
