Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A lobbizás olyan szerteágazó tevékenység, hogy lehetetlen tételesen felsorolni az igénybe vehető eszközöket. Ezért a törvény arra tett kísérletet, hogy azon lobbieszközöket szabályozza, amikor lehetőség van a döntéshozó részére valamilyen szakmai jellegű szolgáltatás nyújtására vagy más anyagok átadására.
A korábbi részekben szó volt arról, hogy a lobbista semmilyen vagyoni vagy más előnyt nem nyújthat, ajánlhat vagy közvetíthet a közhatalmi döntéshozó szerv, illetőleg annak tagja, alkalmazottja és ezek közeli hozzátartozója részére. Ugyanakkor mindez nem zárja ki, hogy a lobbista a tevékenysége céljával összefüggő tárgykörben – a minél részletesebb szakmai jellegű tájékoztatás céljából – tudományos tanácskozásra hívja meg a döntés előkészítésében részt vevőket, a közhatalmi döntést hozó szerv tagját, képviselőjét. Nagyon fontos szabály, hogy a részvétel költségeit a lobbista nem térítheti meg számukra.
Az Egyesült Államokban – még az ajándékozási szabályok szigorítása előtt – volt rá példa, hogy exkluzív üdülőhelyekre, drága szállodákba többnapos, szakmai programnak álcázott üdülésekre hívták meg a döntéshozókat. Amikor ez kiderült, szinte lehetetlen volt bizonyítani, hogy nem e juttatásoknak köszönhetően született a meghívók számára kedvező döntés. A magyar jogszabály éppen ennek lehetőségét zárja ki.
A törvény lehetővé teszi, hogy a lobbisták a döntések befolyásolása érdekében háttéranyagokkal, kiadványokkal, hatástanulmányokkal lássák el a közhatalmi döntéshozó szerveket, illetve rendelkezésükre bocsássák saját kutatásaik, elemzéseik eredményét.
Adódik a kérdés: mi a teendő akkor, amikor a lobbista megrendelésére készült szakmai anyag esetleg némileg egyoldalú, a lobbista által elérni kívánt megoldás előnyeit aránytalanul kidomborítja. Ilyen előfordulhat – mutat rá a szakember –, ám a törvény arról is rendelkezik, hogy a lobbistának fokozott gondossággal kell eljárnia annak érdekében, hogy biztosítsa állításai, értesülései pontosságát, hitelességét és valódiságát, amelyeket a megbízónak, illetve a megbízó érdekében a közhatalmi döntést hozó szervnek szolgáltat. Ezen előírás megsértése a lobbitörvény megszegésének is minősülhet, és az Igazságügyi Hivatal a hamis információkat tartalmazó háttéranyagot készítő, továbbító lobbistát büntetésként eltilthatja tevékenysége folytatásától.
A lobbistáknak negyedévente tájékoztatót kell készíteniük tevékenységükről, e tájékoztatót a nyilvántartásukat végző szervekhez kell eljuttatniuk. Ebben az iratban tételesen fel kell sorolni, hogy ki volt a megbízó, milyen eszközöket vettek igénybe a megbízás folyamán, kivel, miként történt a kapcsolatfelvétel, milyen összegű reprezentációt nyújtottak, ha nyújtottak. A tájékoztatókat a Központi Igazságügyi Hivatal teszi közzé honlapján, bárki számára azonosítás nélkül, ingyenesen hozzáférhetően. Az adatok a közérdek okán nyilvánosak.
A magyar szabályozás – ellentétben néhány ország gyakorlatával – nem teszi kötelezővé a lobbisták bevételeinek nyilvánosságra hozatalát, mert álláspontja szerint nem kívánja senkitől, hogy ismertesse az üzleti titkot jelentő bevételeinek nagyságát.
