Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az elsőfokú bíróság a május 26-án tartott tárgyaláson kiegészítő szakvélemény beszerzését rendelte el és felhívta az alperest, hogy a szakértő rendelkezésére bocsátandó iratokat nyolc napon belül csatolja. Határnapként október 14-ét jelölte meg. Egyúttal figyelmeztette az alperest a rosszhiszemű pervitel következményeire és a pénzbírság kiszabásának lehetőségére.
A szakértő július 23-án érkezett beadványában tájékoztatta a bíróságot, hogy az alperes által csatolt iratok egyértelmű szakértői álláspont kialakításához nem elégségesek, ezért indítványozta, hogy az általa meghatározott okiratok csatolására hívják fel az alperest.
Ezt követően az alperes jogi képviselője szeptember 6-án benyújtott beadványában bejelentette, hogy a per vitelére szóló meghatalmazása megszűnt. A bíróság a perben az október 14-ére kitűzött tárgyalást november 10-ére halasztotta el. A végzést tartalmazó küldeményt a posta az alperes perben bejelentett székhelyéről „a címzett ismeretlen helyre költözött” jelzéssel küldte vissza.
A bíróság az alperest ötvenezer forint pénzbírsággal sújtotta, figyelemmel arra, hogy a május 26. napján tartott tárgyaláson történt bírósági felhívás ellenére a szükséges okiratokat szeptember 28. napján bocsátotta a szakértő rendelkezésére, ennélfogva a szakértői vélemény késedelme miatt az október 14. napjára kitűzött tárgyalást el kellett halasztani. Másfelől, az új határnapra kitűzött tárgyalásra az alperes idézése nem volt szabályszerű, mivel a társaság székhelye megváltozott, azonban azt az alperes nem közölte a bírósággal. (A felperes „segítőkészen” jelezte, hogy az alperes székhelye már két évvel korábban megváltozott.)
A jogerős döntés a következőt mondta ki: az alperes fellebbezése nem alapos, mert a Pp. 8. § (4) bekezdése értelmében a bíróság pénzbírsággal sújtja azt a felet, valamint más perbeli személyt, aki valamely nyilatkozatot indokolatlanul késedelmesen tesz meg, és ezáltal a per befejezését késlelteti.
A törvény az indokolatlan késedelmet rendeli szankcionálni. A késedelem akkor indokolatlan, ha a fél előzetesen nem jelzi a bíróság felé a határidő betartását akadályozó körülményeket. Jelen esetben az elsőfokú bíróság az alperest olyan tartalmú felhívással kötelezte a szakvéleményéhez szükséges adatok, iratok szakértő részére történő megküldésére, hogy annak nyolc napon belül tegyen eleget. Az alperes csak a fellebbezésében hivatkozott arra, hogy a szakértő folyamatosan kérte az iratokat, ennélfogva a bíróság felhívásában foglaltaknak nem tudott eleget tenni.
A másodfokú bíróság utalt arra, hogy ebben az esetben is mulasztás terheli az alperest a tekintetben, hogy a bíróság által megszabott határidőben történő teljesítés akadályba ütközéséről a bíróságot, új határidő engedélyezésének kérése mellett, nem értesítette. Mivel ezen kötelezettségének az alperes nem tett eleget, késedelme indokoltságát a bíróság nem tudta elfogadni, és az alperes indokolatlan késedelme a per befejezését késleltette – mutatott rá a Fővárosi Bíróság.
