Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Ókor, középkor, újkor, legújabb kor – tanulhattuk a történelemkönyvek meghatározását. Azaz, mára a legújabb kor már nem a XX. században megbukott kommunizmus, jelenleg – történelmi terminológiával élve – a kései kaptalista, korai globalizációs érát éljük. Az olasz professzor nem kevesebbre vállalkozik, mint e kor gazdaságának jogi elemzésére.
Milyen is ez a globalizált gazdaság? Ugye, a tér fizikai korlátait legyőző, a vám jellegű akadályokat fokozatosan lebontó, egységesülő nemzetközi kereskedelmi és pénzügyi közeg, ahol hatalmas dinoszauruszok, akarjuk mondani: multinacionális vállalatok alkotják az uralkodó fajt. Francesco Galgano ugyanakkor nem osztja azt a nézetet, hogy a globalizáció nem más, mint az imperializmus új kiadása, mint a fejletlen világrészek kizsákmányolása céljából megújított technika. (A könyvismertető határain túlterjeszkedni nem akarván, arra azért felhívnánk a figyelmet, hogy a professzor a globalizáció elleni tüntetéseken kevés értő fülre találna álláspontjával.)
Vegyük azonban inkább nagyító alá a kiadvány egyik legfontosabb kérdését: most, az ezredfordulón, milyen változások következtek be és melyeknek kell bekövetkezniük a kereskedelem szabályozásában és – általánosabban – a piaci jogok megszervezésében? A múltban a jog forrása az államról államra változó törvény volt, amely minden egyes nemzeti társadalomhoz képest teremtett rendet. A piacok jelenlegi globalizációja viszont – a nemzetközi kereskedelem szabályozása érdekében – az államjog fölébe helyezte az egyetemes új, „lex mercatoriát”, amelyet a nemzeti bíróságok immár eredeti jogrendszernek ismernek el. Ezenkívül az új, kreatív jog súlypontja – a kereskedelem módosult igényeihez alkalmazkodva – a törvénytől a szerződés felé tolódik el, mert a szerződés képes az újabbnál újabb gazdasági modelleket és pénzügyi eszközöket minden nemzeti határon túl elterjeszteni. A jog tükrében éppen ez a lex mercatoria mutatkozik új és univerzális rendezőelvnek, amely fokozatosan egyesíti a különböző jogi iskolákat.
A szó szoros értelmében nem jogi könyvet tart kezében az olvasó, hiszen a jogász mestersége abban is áll, hogy a normatív anyagban szétszórt töredékekből egy kész és organikus rendszert hozzon létre. Az olasz professzor célja az volt, hogy a jogászi mesterség során megszerezhető ismereteket egyéb tudományok, így a közgazdaságtan, a filozófia és a szociológia eredményeivel ötvözve, a gazdaság jogi elemzését elvégezve próbálja jobban megérteni e kérdéskör összetett valóságát.
