Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az elsőfokú bíróság a jogosult által előterjesztett fizetési meghagyást hivatalosan is elküldte a kötelezett budapesti székhelyére. Ám a fizetési meghagyás a kötelezett ezen címéről, valamint a cégnyilvántartásban korábban szereplő székhelyéről, sőt még a fióktelepéről is „ismeretlen helyre költözött” jelzéssel érkezett vissza. Az elsőfokú bíróság ezért arra kérte a jogosultat, hogy amennyiben harminc napon belül nem tudja bejelenteni a kötelezett székhelyének új címét, nyilatkozzon arról, hogy a bíróság a kérelmét keresetlevélnek tekintse-e, mert a határidő eredménytelen eltelte esetén a bíróság a kérelmét el fogja utasítani. A jogosult ezt a végzést átvette, ám újabb beadványában is „ragaszkodott” ahhoz, hogy a cégjegyzékben szereplő székhelyre kézbesítsék a fizetési meghagyást. Más nyilatkozatot nem tett, ellenben a beadványhoz csatolta a kötelezett cégkivonatát.
A Pesti Központi Kerületi Bíróság a jogosult kérelmét elutasította a polgári perrendtartás (Pp.) 314. §-ára, valamint a 130. § (1) bekezdés j) pontjára hivatkozással. Ez ellen a jogosult fellebbezett, elsődlegesen kérte a végzés hatályon kívül helyezését, valamint azt, hogy a bíróság a fizetési meghagyást a cégjegyzésre jogosult címére kézbesítse a kézbesítési megbízotton keresztül. A másodfokú fórum szerint nem volt alapos a fellebbezés. A Pp. 314. §-a szerint a fizetési meghagyást nem lehet kibocsátani, ha a kötelezettnek nincs belföldön ismert lakóhelye (székhelye). A fizetési meghagyás kibocsátása akkor válik joghatályossá – és akkor fűződhetnek hozzá a törvényben írt jogkövetkezmények –, ha azt a kötelezettnek szabályszerűen kézbesítették.
A Pp. 99. § (1) bekezdése kimondja, hogy a bírósági iratokat – ha a jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik – postai szolgáltató útján kell kézbesíteni. A kézbesítés a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó külön jogszabályok szerint történik. A Pp. 99. § (2) bekezdése szabályszerűnek minősíti a kézbesítést akkor is, ha a címzett a küldemény átvételét megtagadta, illetve ha a küldemény „nem kereste” jelzéssel érkezik vissza a bírósághoz. Amennyiben tehát a tértivevény „a címzett ismeretlen helyre költözött” jelzéssel érkezik vissza a bírósághoz, akkor a kézbesítés nem szabályszerű, a fizetési meghagyás hirdetmény útján való kézbesítésének nincs helye.
Ha a fizetési meghagyás kézbesítése a kötelezett részére sikertelen, a jogosult kérheti, hogy a bíróság a kérelmét keresetlevélnek tekintse, és a peres eljárásban már lehetőség van a keresetlevél hirdetményi úton történő kézbesítésére, valamint ügygondnok kirendelésére. A Pp. 130. § (1) bekezdés j) pontja szerint a bíróság a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasítja, ha a felperes a hiánypótlás céljából neki visszaadott keresetlevelet a kitűzött határidő alatt nem adta be, esetleg újból hiányosan adta be, és emiatt a keresetlevél nem bírálható el. Mindez a Pp. 316. § (1) bekezdése szerint irányadó a fizetési meghagyásos eljárásban is.
A jogosult az elsőfokú bíróság jogkövetkezményekre való figyelmeztetése ellenére sem kérte, hogy a bíróság a kérelmet keresetlevélnek tekintse, így az elsőfokú bíróság a jogszabályoknak megfelelően döntött a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem elutasításáról – mutatott rá a Fővárosi Bíróság.
