Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A kizáró okok az ajánlattevő közbeszerzési eljárásban való részvételének akadályát jelentő objektív körülmények. Ezek egy része a törvény erejénél fogva kötelező kizáró ok, más részük pedig attól függően minősül ilyennek, hogy az ajánlatkérő az adott közbeszerzési eljárásra nézve alkalmazza-e őket.
Kötelező jellegű például a gazdasági és szakmai tevékenységhez kapcsolódó bűncselekmény elkövetése, amennyiben azt jogerős bírósági ítélet megállapította, mindaddig, amíg az elkövető nem mentesült a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól. Az egy évnél régebben lejárt adó-, vámfizetési vagy társadalombiztosításijárulék-fizetési kötelezettség nem teljesítése ugyancsak ilyen, ellentmondást nem tűrő ok. (Ám az érintett számára adott fizetési halasztás – természetesen megfelelően igazolva – feloldja a tilalmat.) A hazai jog például választható esetként szabályozza az ajánlattevő gazdálkodásával, szakmai tevékenységével összefüggő jogsértéseket, valamint egyes, versenyjogi tilalmakba ütköző magatartásokat. Ezek kizáró okként való érvényesítése ugyanis csak az ajánlatkérő mérlegelésétől függ.
Az ajánlatkérő a megítélésére bízott kizáró okokat az ajánlati felhívásban köteles rögzíteni akkor, ha azokat alkalmazni kívánja. Nincs tehát jogi lehetőség arra, hogy időközben döntsön a kizáró okok érvényesítéséről.
A magyar kódex ismeri a szerződés teljesítése tekintetében való alkalmatlanság fogalmát, (például ha az ajánlattevő, illetőleg a közbeszerzési érték tíz százalékát meghaladóan igénybe vett alvállalkozó nem felel meg a szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmassági követelményeknek). Ennek jogszabályi hátterét azon védendő érdek adja, amely a leendő szerződéses partnerek megismeréséhez fűződik.
Az érvénytelenségi okok közül kevésbé konkrét, kicsit nehezen értelmezhető az a pont, amely szerint az előbbi következménnyel jár, ha az ajánlat „egyéb módon” nem felel meg a feltételeknek. Mit jelent ebben az esetben az egyéb ok? Az igazság az, hogy ennek értelmezéséhez mindig csak az adott ajánlati felhívást, dokumentációt vehetjük alapul. Ugyancsak érvénytelen az ajánlat, ha kirívóan alacsony ellenszolgáltatást, avagy lehetetlen vagy túlzottan magas, illetőleg alacsony mértékű, esetleg kirívóan aránytalan kötelezettségvállalást tartalmaz. Magyarul: az ajánlatok ígéreteiben a határ nem a „csillagos ég”, ha nagyot mondunk, az bizony érvénytelenséghez vezethet.
Az ajánlatkérőt megilleti az a jog, hogy amennyiben valamelyik ajánlattevő az eljárás tisztaságát vagy a többi ajánlattevő érdekeit súlyosan sértő cselekményt követ el, akkor dönthet az eljárás érvénytelenítéséről.
