Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Megtörténhet, hogy az ajánlatkérőnek meg kell állapítania a benyújtott ajánlat érvénytelenségét. Például – ez tiszta sor – az ajánlati felhívásban meghatározott határidő lejárta után nyújtották be az ajánlatot. Ennél bonyolultabb, amikor az ajánlattevő nem, vagy nem az előírtaknak megfelelően bocsátotta rendelkezésre a biztosítékot (itt a felek még elvitatkozhatnak egymással).
Maga az ajánlati biztosíték annak szavatolására hivatott, hogy a közbeszerzési eljárásban csak komoly szándékú, a teljesítésre ténylegesen képes ajánlattevők vegyenek részt. Ugyanakkor egyfajta bánatpénzül is szolgál, amely az ajánlatkérőnek az ajánlattevő esetleges időközbeni – az ajánlati kötöttség ideje alatti – visszalépéséből eredő kárait és költségeit célozza.
Az ajánlatkérő számára az sem elhanyagolható szempont, hogy amennyiben a szerződés megkötése valamely, az ajánlattevő érdekkörében felmerült okból marad el, akkor ugyancsak a biztosíték szolgál az elszenvedett károk fedezetéül. Természetesen kártérítés ezen felül is követelhető, tekintettel azonban a biztosíték rendelkezésre állására, az ajánlatkérőnek nem kell tartania attól, hogy a helytállás iránti igénye teljes mértékben fedezet nélkül marad, és kára nem térül meg.
Az ajánlattevő a biztosítékadási kötelezettségét nem csupán bankgaranciával, illetőleg az ajánlati felhívásban meghatározott összegnek az ajánlatkérő bankszámlájára történő befizetéssel teljesítheti. Megteheti azt is, hogy a biztosítéki szerződés alapján kiállított készfizető kezességvállalást tartalmazó kötelezvényt bocsát az ajánlatkérő rendelkezésére. A törvény részletesen szabályozza, hogy a biztosítékot mely esetekben és milyen határidőn belül kell visszafizetni. Az ajánlatkérő a pénzben teljesített biztosíték kétszeres összegét köteles visszafizetni akkor, ha az eljárás eredményét az ajánlati felhívásban megjelölt vagy módosított eredményhirdetési időpontig nem hirdeti ki. Fontos, hogy nem csupán a biztosítékadási kötelezettség elmulasztása, hanem a nem megfelelő, nem az ajánlatkérő által előírtak szerinti teljesítése is az ajánlat érvénytelenségét eredményezi.
A hazai jog tekintélyes részt szentel az úgynevezett összeférhetetlenségi okoknak. Az általános megfogalmazás szerint az ajánlat érvénytelenségének újabb esete áll fenn, ha az ajánlattevő, illetőleg alvállalkozója nem felel meg az összeférhetetlenségi okoknak. Ilyen lehet, ha „merő véletlenségből” részt vesznek a közbeszerzési eljárás előkészítésében vagy más szakaszában, illetve hozzátartozói „gondok” akadnak, netán az ajánlattevő – és alvállalkozója – végelszámolás alatt áll, illetőleg csőd- vagy felszámolási eljárás folyik ellene. (A következő részben a kötelező és a fakultatív kizáró okokat, valamint a szerződés teljesítésére vonatkozó alkalmatlansági eseteket vesszük sorra.)
