Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény szerinti tényállások esetén az ügy elbírálására a megyei bíróságnak van hatásköre. Ám ha a kárigény szerződéses jogviszonyon alapul, helyi bíróság is eljárhat – döntött a Fővárosi Bíróság.
A felperes a következőt állította: az ügy másodrendű alperesével megbízási jogviszonyba került, ám a felperes által átadott információkat a „csalárd” üzlettárs továbbpasszolta, az ügy elsőrendű alperesének rendelkezésére bocsátotta. Ily módon az utóbbi – azaz az elsőrendű alperes – a felperes termelési és értékesítési módszeréhez ellenszolgáltatás nélkül jutott hozzá, sőt mi több, mindezt kihasználva még üzleti előnyöket is szerzett.
A keresetlevél-jogalap tehát nem más, mint hogy a megállapodásban a felperesre vonatkozó valamennyi adat, tény, információ bizalmas kezelését írták elő, amelyet a harmadik fél részére csak kárfelelősséggel szolgáltathatott ki a másodrendű alperes – érvelt a felperes.
Az eljáró bíróságok „megtalálásával” volt egy kis gond: az első fok szerint a felperes a tisztességtelen piaci magatartás tilalmába ütköző alperesi magatartás okán kérte kára megtérítését – ám ezen igények elbírálására a megyei bíróságok rendelkeznek hatáskörrel. A felperes szerint ez csupán az ügy elbírálását késlelteti, mert a szerződéses jogviszonyokban a helyi bíróságoknak is van hatáskörük, így helytelen „átküldeni” az ügyet a megyei fórumhoz, a döntéshozatal helyett.
Másodfokon ezt az álláspontot igazolta a bírói tanács, amely úgy látta: nem a tisztességtelen piaci magatartás, azaz a versenyjogi kategória, hanem a felek közt fennállt szerződéses jogviszony alapján kell az ügyet elbírálni. A keresetlevélben szerződésszegéssel – felperes kontra másodrendű alperes – okozott kárt próbáltak érvényesíteni, erre pedig az elsőfokú bíróság is rendelkezik hatáskörrel – döntött a másodfok.
