Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az ajánlatkérő az összes ajánlattevő számára azonos feltételekkel köteles hiánypótlási lehetőséget adni, amennyiben szükséges, akár több alkalommal is. Ennek során nyílik lehetőség a kizáró okkal és az alkalmassággal kapcsolatos igazolások, nyilatkozatok, illetőleg egyéb olyan iratok utólagos csatolására, amelyeknek az ajánlat részeként való benyújtását az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban írta elő. Ekkor pótolhatók az ajánlattal kapcsolatos egyéb formai hiányosságok is, anélkül azonban, hogy a hiánypótlás az ajánlat elbírálandó tartalmi elemeinek módosítását eredményezné. (Magáról a hiánypótlási lehetőségről egyébként az ajánlatkérőnek már az ajánlati felhívásban rendelkeznie kell.)
Természetesen a hiánypótlás teljesítése nem eredményezheti az ajánlat tartalmi elemeinek módosítását – erről az ajánlatkérő minden esetben köteles meggyőződni. A hiánypótlás nem vagy nem megfelelő teljesítése esetén kizárólag a hiánypótlással nem érintett eredeti ajánlati példányt lehet figyelembe venni az eljárás során.
Ha az ajánlatban nehezen értelmezhető, nem egyértelmű kijelentések, ilyen nyilatkozatok vagy bizonytalan tartalmú igazolások szúrnak szemet az ajánlatkérőnek, megkeresheti az érintettet a felvilágosítás céljából. Ám erről – az esélyegyenlőség jegyében – értesítenie kell a többi ajánlattevőt (és természetesen ez az eljárás sem vezethet az ajánlat módosításához). Nem csupán lehetőség, hanem kötelezettség a tájékoztatás kérése abban az esetben is, ha az ajánlat kirívóan alacsonynak értékelt ellenszolgáltatást tartalmaz.
Összességében az az ajánlat a legelőnyösebb, amelynek az összpontszáma a legnagyobb. (Ennek kiszámítása bonyolult lehet, hiszen a számítás a következőképpen is történhet: az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot például megszorozhatják a lényegesség mértékére utaló súlyszámmal, majd a szorzatokat adják össze ajánlatonként.) Két vagy több ajánlat öszzpontszámának egyezése esetén azon ajánlat minősül összességében a legelőnyösebbnek, amelyik alacsonyabb ellenszolgáltatást tartalmaz. (Ha ez utóbbi is megegyezik, akkor az ajánlatkérő azt vizsgálja, hogy a nem egyenlő értékelési pontszámot kapott részszempontok közül a legmagasabb súlyszámú részszempontra melyik ajánlattevő kapott nagyobb értékelési pontszámot.)
Az ajánlatkérő kizárólag az eljárás nyertesével kötheti meg a szerződést. Ennek visszalépése esetén a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített szervezettel a lefolytatott közbeszerzési eljárás tárgyára nézve kizárólag akkor léphet szerződéses kapcsolatba az ajánlatkérő, ha ezt a lehetőséget az ajánlati felhívásban megtartotta magának.
