Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az elbírálás a nyertes ajánlattevő kiválasztásának szakasza, ahol az ajánlatkérő a közbeszerzési törvény rendelkezéseinek szellemében azt választja ki, hogy kivel köti meg a szerződést. Ennek során vizsgálják, hogy megfelelőek-e az ajánlatok, szemügyre veszik az igazolások eredetiségét és hitelességét, az ajánlattevő és – ha van – alvállalkozója alkalmasságát.
A bírálati szempontok tekintetében sok vita nem lehet, mert azokat az ajánlati felhívásban meg kell határozni, és ez nem lehet tetszőleges: a bírálati szempont – globálisan – csak a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás vagy az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása lehet.
Az ajánlati felhívásban nem csupán a részszempontokat kell meghatározni, hanem azt is, hogy azok milyen súllyal szerepelnek az értékelésben. A jogszabály értelmében ezt alsó és felső ponthatár megadása útján kell egyértelművé és utólag is számon kérhetővé tenni.
A módszerekről egyébként maga a Közbeszerzések Tanácsa is ajánlást adott ki. Ebben meghatározza az úgynevezett mennyiségileg értékelhető, valamint a mennyiségileg nem értékelhető ajánlati elemekre vonatkozó részszempontok elbírálási módjait, továbbá utal bizonyos arányosításokra is. Ennek megfelelően létezik értékarányosítás – amikor az ajánlatkérő nem használja fel a teljes adható ponthalmazt – és lineáris arányosítás, amelynek alkalmazásakor az ajánlatkérő a teljes megadható ponthalmazt felhasználja.
A törvény szerint az ajánlatkérő az elbírálásra legalább háromtagú bírálóbizottságot köteles létrehozni, amely írásbeli szakvéleményt és döntési javaslatot készít az ajánlatkérő nevében a közbeszerzési eljárást lezáró döntést meghozó személy vagy testület részére. A bírálóbizottsági munkáról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek részét képezik a tagok indoklással ellátott bírálati lapjai is.
Érdekes kérdés, hogy összeférhetetlen-e az, ha a bírálóbizottság vezetőjének barátnője egyúttal az ajánlattevő alkalmazottja. Hadd idézzük a közbeszerzési törvény 4. §-ának 11. pontját, amely a közeli hozzátartozókra vonatkozóan a polgári törvénykönyvben használt fogalomra utal vissza. Vagyis: az említett esetben nincs szó összeférhetetlenségről, mivel a felek között nincs élettársi vagy jegyesi kapcsolat. Az elbírálásra nyitva álló idő tekintetében a jogszabály azt rögzíti, hogy az ajánlatokat a lehető legrövidebb időn belül kell elbírálni, ezt követően pedig a lehető legrövidebb időn belül ki kell hirdetni az eljárás eredményét, illetve eredménytelenségét.
