Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A munka világának szereplői között mindennaposak a különböző viták, konfliktusok, és nagyon fontos, hogy ezek kezelhetők, lezárhatók legyenek – tudtuk meg Kovács Gézától, a Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálat (MKDSZ) igazgatójától. A tapasztalatok szerint ugyanakkor az érintettek közötti közvetlen tárgyalások során az álláspontok nemegyszer távolodnak egymástól, a vita újabb konfliktusokat szül, sőt még a tárgyalópartnerek közötti személyes kapcsolatok is megromlanak, és a vitázó felek azt érzékelik, hogy az álláspontok szándékaik ellenére távolodnak egymástól. Ez amellett szól, hogy olykor a szervezeti kereteken kívül van nagyobb esély a nézeteltérések elsimítására.
A működés lényeges alapelvei közé tartozik, hogy a felek számára lehetőség és nem kötelezettség a közvetítő igénybevétele. Továbbá: a szolgálat csak akkor közvetíthet – jelenleg negyvenkilenc szakembert tartalmaz a nyilvános lista –, ha a felek egybehangzóan kérték azt. Alapelv az is, hogy a közvetítőt a függetlenség, a pártatlanság és a titoktartási kötelezettség előírásai kötik, nem lehet részrehajló, információkat nem szivárogtathat ki. (A tíz év alatt egyetlen esetben sem kellett eljárni etikai vétség miatt.)
A MKDSZ alapfeladata a közvetítés, a békéltetés és a döntőbíráskodás. A kettő közötti lényeges különbség az, hogy a döntőbíráskodás során a vitázó felek előzetesen kijelentik, hogy a döntő szót az igénybe vett szakember mondja ki, ők pedig azt elfogadják. Ezzel szemben a közvetítés során a vitázó feleken múlik, miben állapodnak meg, a közvetítő csak segíti az érintetteket a helyes út megtalálásában.
Miért érheti meg a cégnek döntőbíró igénybevétele? Például a gyorsaság okán, mert a munkaügyi bíróságok működése során általánosnak tekinthető több hónapos, olykor többéves átfutási idővel szemben itt egy-egy ügy akár pár nap alatt is rendeződhet – ráadásul a tapasztalatok szerint az esetek döntő többsége ennyi idő alatt meg is oldható.
Mellette szólhat az olcsóság is, mert a közvetítő igénybevétele az első nyolc tárgyalási forduló alkalmával a felek számára díjmentes. És az sem lehet közömbös a menedzsment számára, hogy a munkavállalók támogatják-e, vagy sem.
Sokszor megfogalmazódnak aggályok a külső közvetítővel szemben: az egyik szerint a vállalkozás számára hátrányos lehet a vita nyilvánossá tétele, azaz a munkaadók úgy vélik, hogy a szervezeti kereteken belül nagyobb esély van az ügy elsimítására. Kétségtelen – mutatott rá Kovács Géza –, hogy sok esetben valóban csak a közvetlen tárgyalás képes meghozni az elvárt eredményt. Ám arra is számos példa akad, hogy a tárgyalás eredménytelensége a kétoldalú kapcsolatok romlását idézi elő, és ez esetenként már a jövőbeli megállapodások létrejöttét is veszélyezteti.
Sokszor pedig – és ez újabb válasz egy aggályra – a külső közvetítő elfogulatlan értékelése, frissebb látásmódja segít igazán a görcsök feloldásában. Még akkor is, ha a közvetítő nem szakembere az adott vállalati sajátosságoknak – ebben a körben a meglátásai segíthetik a vitázókat.
A közvetítőket egyébként komoly kiválasztási eljárás során jelölik ki, és speciális vitamegoldó képzésben is részesülnek. Alapvető technika, hogy az eljárás során kapcsolják ki az előéletüket és maximális elfogulatlansággal segítsék mindkét felet a megoldáshoz vezető út megtalálásában.
