Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A Munka törvénykönyvének (Mt.) előírásai szerint a munkáltató rendes felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt a gyermek ápolása és gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadságnak az ideje alatt (138. § [5] bekezdés), illetve a gyermek hároméves koráig járó gyermekgondozási segély folyósításának időtartama alatt. E körben tehát világos a törvényhozók szándéka, miként arról is rendelkeznek a paragrafusok, hogy a gyesről, gyedről visszatérő munkavállaló – alapesetben – igényt tarthat korábbi munkahelyére. Ám a gyakorlatban mindez nem ilyen egyértelmű.
Például, azt mondja a munkaadó, hogy komoly szerkezeti átalakításokat hajtott végre, a munkavállaló korábbi munkakörét betöltötték, és azt már nem tudja biztosítani. Ha elfogadjuk ezt a döntést, a munkaügyi központ a munkanélkülivé válást megelőző utolsó munkakörben, illetve ahhoz hasonló munkakörben elért keresetek országos átlaga alapján állapítja meg a munkanélküli-járadékunk alapját.
Vagy: nem fogadjuk el a döntést, és bírósághoz fordulunk. Ilyenkor a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy jogszerűen járt el a dolgozójával. A paragrafusok szerint a gyes, gyed lejártát követően legkevesebb hatvan nap elteltével kerülhet sor a felmondásra – harmincnapos az úgynevezett kötelező „várakozás” időtartama, plusz harmincnapos a legrövidebb felmondási idő. Erre az időre a munkavállalónak fizetést – az átlagkeresetét – kell biztosítani.
Az átlagkereset meghatározása egyébként nemegyszer vitát vált ki a felek között. A munkaügyi központok szakemberei sokszor tapasztalják, hogy a gyesről, gyedről visszatérő kismamák munkaviszonyának megszüntetésekor a munkáltató által kitöltött igazolólapon azt a keresetet tünteti fel átlagkeresetként, amit az érintett személy a gyes és a gyed igénybevétele előtt keresett.
Ez az összeg rendszerint alacsony, hiszen a három, illetve hat évvel korábbi bérezési állapotokat tükrözi. Olyan is előfordul, hogy a munkáltató által közölt átlagkereset az érvényes minimálbért sem éri el. Ilyenkor a munkaügyi központokban nem a korábbi állapotból indulnak ki, hanem a legutolsó teljes év KSH-adataiból próbálnak egyfajta országos és arra a szakmára mérvadó átlagkeresetet kiszámolni.
A hazai jogalkotás megpróbál foglalkoztatási kedvezményeket nyújtani a munkáltatóknak. Ismeretes, hogy a társadalombiztosítási jogszabályok alapján a bruttó bér meghatározott százalékát kötelező tb-járulékként befizetni, ennek egy részét havonta kedvezményként visszakaphatja a munkáltató. A munkaadót további kedvezményekkel díjazzák a munkaerőpiactól tartósan távol levő személyek foglalkoztatásának esetére.
