Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az ajánlati biztosíték mértékét – amely az eljárásban való részvétel feltétele lehet – az ajánlattevők esélyegyenlőségének biztosításával úgy kell megállapítani, hogy az ajánlati kötöttség megsértése esetén fedezze az ajánlatkérőnél előreláthatólag felmerülő veszteséget. Megtörténhet, hogy az ajánlattevő „meggondolja magát” az ajánlati kötöttség ideje alatt, vagy a szerződés megkötése az érdekkörében felmerült okból hiúsul meg. Ilyenkor a biztosíték az ajánlatkérőt illeti meg.
A közbeszerzési törvény pontosan meghatározza azokat az eseteket, amikor vissza kell fizetni a biztosítékot. Ilyen eset az, ha az ajánlatkérő visszavonja az ajánlatát, azt érvénytelenné nyilvánítja vagy eredmény születik – egyaránt tíz napon belül.
Fontos szabály, hogy az ajánlattevő ugyanabban a közbeszerzési eljárásban nem tehet közös ajánlatot más ajánlattevővel, illetve abban más ajánlattevő alvállalkozójaként sem vehet részt. Az ajánlatban meg kell jelölni a közbeszerzésnek azt a részét, amellyel összefüggésben az ajánlattevő harmadik személlyel szerződést fog kötni, e szervezet (személy) meghatározása nélkül. Meg kell jelölni a szerződés teljesítéséhez a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozókat is.
Amennyiben az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban előírta, az ajánlattevő által a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozók szerződésteljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki, illetőleg szakmai alkalmasságra vonatkozó igazolásokat is az ajánlatban kell megadni.
Építési beruházás és szolgáltatás megrendelése esetében az ajánlattevő az ajánlatában arról is köteles nyilatkozni, hogy az ajánlattétel során figyelembe vette-e a munkavállalók védelmére és a munkafeltételekre vonatkozó, a teljesítés helyén hatályos kötelezettségeket.
A törvény rendelkezik az adatvédelemről is: e szerint az ajánlattevő az ajánlatában közölt üzleti titok nyilvánosságra hozatalát megtilthatja. Ugyanakkor az ajánlattevő nem tilthatja meg a nevének, címének (székhelyének, lakóhelyének), valamint olyan ténynek, információnak, megoldásnak vagy adatnak a nyilvánosságra hozatalát, amelyet a bírálati szempont alapján értékelnek.
Az üzleti titokra hivatkozással nem korlátozható, illetőleg nem tiltható meg olyan adat nyilvánosságra hozatala sem, amely a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettség alá esik.
Ami a hiánypótlást illeti: az ajánlatkérő az összes ajánlattevő számára azonos feltételekkel, szükség esetén több alkalommal is lehetőséget biztosíthat az iratok, hiányosságok pótlására. Ez azonban nem eredményezheti az ajánlat elbírálandó tartalmi elemeinek a módosítását. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az ajánlattevőnek nincs lehetősége például az ajánlati ár megváltoztatására.
Az ajánlatkérő több alkalommal is lehetőséget biztosíthat egy adott közbeszerzési eljárásban a hiánypótlásra, de úgy is rendelkezhet az eljárást megindító hirdetményben, hogy kizárja a hiánypótlást. Lényeges, hogy a közbeszerzési törvény alapján arra nincs lehetőség, hogy a korábban már hiánypótlással érintett körben újabb hiánypótlást adjon ki az ajánlatkérő. Vagyis: ha az ajánlat a hiánypótlási felhívás után ismételten ugyanazzal a hiánnyal érkezik vissza, erre újabb felhívást nem lehet kiadni.
Az ajánlatkérő köteles arról is meggyőződni, hogy a hiánypótlást követően benyújtott ajánlati példányok hiánypótlással nem érintett tartalma megegyezik-e az eredeti ajánlat tartalmával. Eltérés esetén, illetve ha a hiánypótlást nem vagy nem megfelelően teljesítették, kizárólag az eredeti ajánlati példányt/példányokat lehet figyelembe venni az elbírálás folyamatában.
