Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Bakonyi Elvira közjegyző szerint a jogalkotó megkülönbözteti az élettársi, illetve a házastársi együttélés alatt szerzett vagyon jogi természetét. A Legfelsőbb Bíróság szerint amennyiben az élettársak utóbb házasságot kötnek, az élettársi együttélés alapján szerzett vagyont is a házassági vagyon részének kell tekinteni. A felek tehát a házasságkötéssel az élettársi közösség fennállásának ideje alatt szerzett vagyont is bevitték a házastársi vagyonba.
Ám ha nem kötöttek házasságot, a dolog bonyolultabb, mert az együttélésük alatt megszerzett vagyontárgyakra nincs fele-fele arányú vélelem, hanem a tulajdont a szerzés arányában állapítják meg. Hogyan lehet bizonyítani a szerzés arányát? Munkáltatói iratokból, év végi adóbevallásból megállapítható az adott időszakban elért jövedelem, és ezek egymáshoz viszonyított aránya képezi a szerzési arányt. Érdemes megemlíteni azt is, hogy az élettárs által végzett otthoni munkát is beszámítják, azaz végre elismerik a háztartási munka értékét is. Ezt persze bizonyítani kell az élettársak közti vitában – és mindez nem tűnik könnyen megoldható feladatnak.
Az utóbbi években elterjedtek a házassági szerződések is. A házasulók a házasságkötés előtt, valamint a házastársak az egymás közötti vagyoni viszonyaikat – a házassági életközösség tartamára – szerződéssel rendezhetik. A szerződésben e törvény rendelkezéseitől eltérően határozhatják meg, hogy mely vagyontárgy kerül a közös, illetőleg a különvagyonba. A szerződés érvényességéhez annak közokiratba vagy jogi képviselő által ellenjegyzett magánokiratba foglalása szükséges. Ez a rendelkezés nem vonatkozik ingó dolgok ajándékozására, ha az ajándék átadása megtörtént, valamint az életközösség megszakadása után a házastársi közös vagyon megosztása tárgyában létrejött megállapodásra.
A közjegyző szerint két nagy csoport különíthető el. Az első, amikor a szülők kérik erre a gyereket, mert komoly vagyont jutattak neki és munkájuk eredményét nem a válással végződő kapcsolat másik érdekeltjének tulajdonában szeretnék látni. Ilyenkor például rendezik a szerződésben, hogy a közös háztartásukat az egyik fél különvagyoni ingatlanában rendezi be, és a házasság megromlása esetén a másiknak milyen feltételek mellett és miképp kell elhagynia a lakást.
Másik nagy csoport, amikor a felek idősebb korban kötnek házasságot, és már rendelkeznek vagyonnal. Ilyenkor például kizárhatják a közös gazdálkodást, és a házassági vagyonjogi szerződéssel kizárják a házassági vagyonközösséget. A közjegyzőnek tájékoztatnia kell a feleket arról, hogy a megállapodást ismertetni kell a velük szerződő harmadik személlyel. A házastársak a harmadik személlyel kötött ügyleteik során kötelesek tájékoztatást adni arról, ha a szerződéssel érintett vagyontárgy valamelyikük különvagyonába tartozik. A felek egyébként utólagos hatállyal is köthetnek ilyen szerződést, igaz, nem minden esetben. Például ha valamelyik fél balesetet okozott, járulékfizetési kötelezettsége keletkezett, akkor a sérülttel szemben a vétlen házastárs utólag nem zárhatja ki vagyoni felelősségét. Bakonyi Elvira tapasztalatai szerint a házassági vagyonjogi szerződések mindig több tárgyalási forduló után jönnek létre.
