BUX 139495.62 1,36 %
OTP 44920 2,14 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Az én házam, a te céged, a mi részvényünk

Szerelem, esküvő, házasság, közös vagyon, gyarapodás – ez az érem egyik oldala. A másik, a szomorúbb: amikor a házastársaknak, élettársaknak osztozniuk kell. A mai jogi tanácsadó teljes oldalt szentel a kérdéskörnek, szakértőként a Magyar Országos Közjegyzői Kamara tagját, Bakonyi Elvira közjegyzőt kértük fel.

2006. május 31. szerda, 23:59

Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

A családjogi törvény egyértelmű: a házasság megkötésével a házastársak között az életközösség idejére házastársi vagyonközösség keletkezik. Ennek megfelelően osztatlan közös tulajdon mindaz, amit a házassági életközösség ideje alatt akár együttesen, akár külön-külön szereztek – kivéve azt, ami valamelyik házastárs külön vagyonához tartozik.
Bakonyi Elvira rámutatott: a csjt. 27. §-a vélelmet állít fel, amely szerint a házas felek közös vagyonának minősül mindaz, amit a házassági együttélés alatt visszterhesen, ellenérték fejében szereztek. Ezen vélelem fele-fele arányú szerzést feltételez, függetlenül attól, hogy kinek a nevén szerzik ezt a vagyont, kinek a nevére állítják ki a számlát. Független attól, kinek a nevére írják az ingatlan-nyilvántartásban a megszerzett ingatlan tulajdonjogát vagy az üzletrész történetesen kinek a tulajdonát képezi avagy ki a társaság tagja.
Még a különvagyonnak az a haszna is közös vagyon, amely a házassági életközösség fennállása alatt keletkezett – levonva ebből a vagyonkezelés és -fenntartás költségeit. Közös vagyon továbbá a feltalálót, újítót, a szerzőt és más szellemi alkotást létrehozó személyt a házassági életközösség fennállása alatt megillető esedékes díj. (A házastársi különvagyonon mindenekelőtt a házasságkötés előtt szerzett vagyon értjük. Ezt igazolni lehet a tulajdoni lappal, ami közokiratnak minősül, és mint ilyen, közhitelesen tanúsítja az abban foglalt tényeket.)
A paragrafusok rendelkezései világosak, ugyanakkor a gyakorlatban nagy gondot, vitákat jelenthet a házastársi közös vagyon megosztása. Alapszabály, bizonyítani annak kell, aki a csjt. 27. §-ának vélelme ellen kíván fellépni, vagyis azt állítja, nem közös szerzés történt, hanem ellenérték nélkül szerezte, ajándékba kapta, öröklés címén jutott hozzá az értékes ingatlan, ingóság. A törvényi vélelem még az eltartási szerződésben is működik, így az ezzel szerzett fele résznek tulajdonosa lesz az a házastárs is, amelyik például nem takarított, mosott arra az idős emberre, akivel a pár eltartási szerződést kötött.
A gyakorlatban a következőképp történik a vagyonmérleg felállítása, ami egyébként nagy felelősséget követel a közjegyzőktől. Utóbbiak a feleket kioktatják a vonatkozó jogszabályokról, és olyan helyzetet próbálnak teremteni, ami mindenki számára megoldást teremt. A feleknek végig kell gondolniuk, hogy szerintük mely vagyontárgyak tartoznak bele a házastársi közös vagyonba, kié lehet az ingatlan, az autó, a bútor vagy az üzletrész, valamint a megosztott javak értéke hogyan viszonyul egymáshoz. Természetesen nem minden vagyontárgyat lehet szétosztani, csak a legendás Móricz-novellában vágták hosszában ketté az örökösök a birkaitató vályút, nehogy bárki is valaha használni tudja. A megállapodás sarkalatos kérdése az érték, hiszen a vagyonmérlegben be kell árazni – a házas felek megállapodása alapján – az egyes tárgyakat. Ezt követheti a vagyonközösség megszüntetése.
Az ingatlannál kicsit bonyolultabb a helyzet az üzletrésszel. Egy üzletrészhez kapcsolódnak vagyoni jogok és személyesen gyakorolható jogok. A személyesen gyakorolható jog a működéshez szükséges szavazati jogot jelentheti, amely a társasági szerződésben biztosított szavazati jog arányában dönti el a cég működésében fontos lépéseket. Azt a társasági személyes jogot, amelyhez szavazati jog is tartozik, az a házastárs gyakorolhatja, aki alapító vagy üzletrész-tulajdonos. Aki nem tag, nem szavazhat, ám kérheti, hogy a társasági szerződésben szereplő házas fél, a tag, térítse meg neki a rá eső üzleti értéket a vagyonközösség megszüntetése esetére. Vagyis a tag azért tag marad, és ha a házastárs üzletrészértéket követel tőle, ebben a kérdésben helyt kell állnia – akár az üzletrész eladásával is. Továbbá: ha például a férj üzletrész-tulajdonos, és a feleség elhalálozik, akkor a feleség gyerekei kérhetik, hogy az üzletrész felét vegyék fel a hagyatékba, és állapítsák meg rajta a feleség közszerzeményi jogát. Érdemes egyezséget kötni, és azt közjegyző írásba, közokiratba foglalni. Ha nem, marad a peres út.

Drávucz Péter
Drávucz Péter

Ez is érdekelhet