Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A közbeszerzés értékén a közbeszerzés megkezdésekor annak tárgyáért általában kért, illetőleg kínált legmagasabb összegű teljes ellenszolgáltatást kell érteni. Ez a becsült érték, amely mindig nettó, azaz általános forgalmi adó nélkül meghatározott érték. Ugyanakkor a becsült érték meghatározása során nem árt tisztában lenni néhány jogi tudnivalóval.
Az árubeszerzés becsült értéke – olyan szerződés esetében, amelynek tárgya dolog használatára, illetőleg hasznosítására vonatkozó jog megszerzése – a következőképp alakul. A határozott időre, egy évre vagy annál rövidebb időre kötött szerződés esetében a kontraktus időtartama alatti ellenszolgáltatás a becsült érték. Az egy évnél hosszabb időre kötött szerződés esetén az árubeszerzés becsült értéke a szerződés időtartama alatti ellenszolgáltatás, ám itt ebbe már beleértjük a becsült maradványértéket is. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy például egy ötéves időtartamra kötött megállapodás esetén a teljes ellenszolgáltatás képezi a becsült értéket, mégpedig a maradványértékkel együtt. Ugyanakkor határozatlan időre kötött szerződés esetében, vagy ha a szerződés időtartama kétséges, a becsült érték a havi ellenszolgáltatás negyvennyolcszorosa.
Fontos szabály az is, hogy árubeszerzést és szolgáltatást is magában foglaló szerződés becsült értékéhez mindkét rész becsült értékét egybe kell számítani, valamint az árubeszerzés magában foglalja a beállítás és üzembe helyezés becsült értékét is.
Szintén jelentős rendelkezés, hogy a szolgáltatás becsült értékének megállapításakor figyelembe kell venni a fizetendő biztosítási díjat (biztosítási szerződés esetén), a díjat, jutalékot, kamatot és egyéb ellenszolgáltatásokat (banki és egyéb pénzügyi szolgáltatás esetében), továbbá a tervezést is magában foglaló szolgáltatás esetében a fizetendő díjat vagy jutalékot – egyaránt.
Arra is mód van, hogy az ajánlattévő az ajánlati felhívásban és a dokumentációban foglaltakkal kapcsolatban írásban kiegészítő, értelmező tájékoztatást kérjen az ajánlatkérőtől, vagy az általa meghatározott szervezettel az ajánlattételi határidő lejárta előtt legkésőbb tíz nappal. Ezen jog gyakorlása érdekében célszerű folyamatosan figyelemmel kísérni a közbeszerzési hirdetményeket, valamint minél előbb beszerezni a kiválasztott pályázat dokumentációs anyagát, a kiegészítő tájékoztatás ugyanis sokszor feltétele lehet az eredményes ajánlattételnek. A fentiekre az ajánlatkérő akár konzultációs időpontot és helyszínt is adhat, erről jegyzőkönyvet kell készíteni, és öt napon belül kötelező megküldeni az azon részt vett ajánlattevők részére.
Az ajánlatkérő a felhívásban köteles meghatározni az ajánlatok bírálati szempontjait is. A törvény előírásai szerint ilyen szempont lehet a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás, vagy az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása. (Alkalmassági szempont nem szerepelhet!) Abban az esetben, ha az ajánlatkérő összességében a legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani, az ajánlati felhívásban köteles meghatározni az úgynevezett részszempontokat, az utóbbiak súlyát meghatározó szorzószámokat, a tartalmi elemek értékelése során adható pontszám alsó és felső határát.
