Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A magyar illetékrendszer alapjait egy 1850-es császári nyílt parancs fektette le, fejlődése szempontjából meghatározó szerepe volt a Magyar királyi Közigazgatási Bíróság tevékenységének. Utóbbi 1949. évi megszüntetése megtörte a fejlődést, ám az újabb állomás már örvendetes: az 1990. évi XCIII. törvény. Újabb fontos dátum 1999. január 1., amikor számos, az illetéktörvényt módosító rendelkezés lépett hatályba és megváltozott az illetékhatározatok felülvizsgálatának rendje is.
Mivel a gyakorló jogász munkája elképzelhetetlen az illetéktörvény és a hozzá kapcsolódó gyakorlat ismerete nélkül, a szerző – aki a Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke – áttekintette a legmagasabb bírói fórum és a megyei bíróságok iránymutató döntéseit, valamint az illetékhatóság gyakorlatát. Az olvasó tehát az illetéktörvény magyarázatát tartja kezében és megismerkedhet a jogértelmezést segítő jelentősebb ítéletekkel, az illetékhatóság eljárásának rendjével, a bírósági felülvizsgálattal, a költségmentesség alapvető szabályaival.
