Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az it-outsourcing az igénybevevő, a felhasználó és a szolgáltató közti bizalmi viszonyt jelenti, ezért a kritikus pontokat igen precízen kell tisztázni. A jogászok segítségével ugyanis már az első lépéseknél, így a pályáztatásnál, illetve a munkáltató jogutódlásánál számos kellemetlenségtől kímélhetjük meg magunkat.
Például a versenyjog szerint az elvárható gondosság körébe tartozik a pályázati szabályok tisztaságának megóvása, a versenytárgyalás szabályainak tiszteletben tartása. Ezt már az első lépcsőben garantálni kell. A második lépés – a dolog természetéből fakadóan – bizonyos jogok tisztázása. Hiszen számítástechnikai eszközök, szoftverek „mozognak”, a transzferáláshoz pedig kétséget kizáróan tisztázni kell a jogtulajdonosok álláspontját. Ennek hiányában sor kerülhet ugyan az it-outsourcingra, ám akár jogellenesnek is minősülhet a felhasználás.
Tegyük fel, hogy egy nagyvállalat teljes körű informatikai outsourcing-szolgáltatásra írt ki pályázatot (nem közbeszerzésről beszélünk). Az ajánlati kiírás részét képezte az a dokumentum is, amely a megkötendő outsourcing-szerződés feltételeit rögzítette, kivonatosan. Erre az összes pályázó megtehette észrevételeit, módosító javaslatait. A pályázati eljárás első tárgyalási napja következik a kiválasztott szolgáltató és a megrendelő között. Itt még nem a szerződéses feltételek szövegszerű módosításait teszik meg a felek, hanem az alapkérdéseket tisztázzák elvi síkon. A tárgyalók feladata az adott pontokban történő megegyezés. Csak kivételesen fogadható el, hogy a delegációk megegyezés hiányában felsőbb szintekre tolják a döntéshozást.
Az outsourcing tényleges együttműködési folyamata alapvetően három szakaszra bontható, egy átmeneti időszakra, a rendes szolgáltatási időszakra és a szerződés megszűnését megelőző visszaadási/visszavételi időszakra. A jól kidolgozott szankciórendszernek a felhasználó szempontjából a szerződésszerű teljesítést kikényszerítő hatás mellett vita esetén a könnyebb jogérvényesítés lehet a legnagyobb előnye, míg a szolgáltatónak az ilyen megállapodás előre jelezhető (és esetleg limitálható) jogi kockázatot jelent.
Mire figyeljen a megrendelő? A szerződéses feltételek melléklete tartalmazzon egy nyilatkozatot a szolgáltató által megvásárolandó eszközök dokumentációjáról. Ha a szolgáltató által kért dokumentumot átadta, semmilyen felelősség nem terheli a továbbiakban az átadott erőforrások és az engedményezett szerződések vonatkozásában.
Megtörténhet, hogy a megrendelő szerint a szerződéskötéshez szükséges összes dokumentumot átadták ugyan a szolgáltatónak, ám utóbbi azt kéri, rögzítsék, hogy a „pillanatnyilag fontos” dokumentumokat kapták meg. Nyugodtan le lehet írni, a későbbiekben felmerülhetnek olyan kérdések, amelyekhez további dokumentumok bekérésére lehet majd szükség. Ilyen esetben tételesen fel kell sorolni az addig átadott dokumentumokat és jelezni, hogy a további dokumentumokat igény szerint kiadják.
Lényeges a változásokkal kapcsolatos szabályozásban annak egyértelmű meghatározása, hogy melyik fél milyen események figyelésére köteles – hiszen ezek beindíthatják a változáskezelési folyamatot. Rögzítsük a pontos szerepköröket, hiszen ez a kérdés különösen fontos lehet a jogszabályi környezet változása esetén. A szolgáltatótól nem várható el, hogy a megrendelő teljes tevékenységére vonatkozó jogszabályokat figyelje, ugyanakkor a megrendelőt sem lehet kötelezni arra, hogy a jogi hátteret állandóan szemmel tartsa. Fontos tehát, hogy a beállott változásokat mennyire rugalmasan kezeli a szerződés. Ez annak eseti eldöntését igényli, hogy mikor van szükség a megállapodás módosítására. Például ha jelentősen megváltozik a megrendelő belső informatikai szabályzata, akkor elképzelhető, hogy az ehhez való igazodás olyan jelentős többleterőforrásokat igényel a szolgáltatótól, hogy az nem kötötte volna meg a szerződést. Ez többnyire már szétfeszíti a változáskezelési eljárás kereteit, hiszen alapvető jogok és kötelezettségek megváltoztatásának szükségessége merül fel. (Az outsourcing piac problémáiról lásd még írásunkat a 9. oldalon.)
