Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A közterhek ekho szerinti megfizetését azon bevételére választhatja a magánszemély, amelyet az adóévben forintban szerez meg, munkaviszonyban vagy társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjaként, netán vállalkozási szerződés, illetve megbízási szerződés alapján. További feltétel: ezek külön-külön és együttesen sem haladják meg az adóévben a meghatározott összeghatárt, utóbbi értékhatár mind az eva, mind az ekho választásánál évi huszonötmillió forint.
Ha az ekhót választó magánszemély általános forgalmi adó fizetésére kötelezett, az összeghatáron az általános forgalmi adóval csökkentett bevétel értendő. Az evát választó egyéni vállalkozó nem áfaalany, igaz, a teljes képhez tartozik, hogy az általa kiállított számlában a tevékenységnek megfelelő forgalmi adót hárít át a vevőjére. Az ekhónál további feltétel, hogy a magánszemélynek az általános szabályok szerinti járulékfizetést eredményező más jövedelmének kell lennie, amelynek a kérdéses adóévben kötelező elérnie az év első napján érvényes havi minimálbér tizenkétszeresét.
Beszélni kell a bevétel arányosítási kötelezettségéről is. Amennyiben ez a más – bármilyen szakma gyakorlásából származó – jövedelem nem éri el a minimálbér évesített összegét, akkor az ekho értékhatára a teljes huszonötmillió forint helyett annak csupán egy bizonyos hányada lesz.
Ezt a hányadot úgy kell kiszámítani, hogy megnézzük, a normál szabályok szerinti járulékfizetést viselő jövedelem összege milyen arányt képvisel az éves minimálbérhez viszonyítva. Amennyiben e jövedelem az éves minimálbérnek csak nyolcvan százaléka, akkor a huszonötmillió forint nyolcvan százalékáig, azaz húszmillió forintig lehet teljesíteni a közterheket.
Minél kisebb az általános szabályok szerint adózó és járulékterhet viselő jövedelem, annál kisebb lesz az éves „ekhoalap” maximuma. (Ami a nyugdíjasokat illeti, náluk nem kell vizsgálni, hogy van-e „normál” adó- és járulékfizetési kötelezettség alá eső jövedelem, esetükben nincs arányosítási kötelezettség.) Az ekho esetén nem kell vizsgálni az előző két év bevételeinek létét és nagyságát, az evánál azonban a megelőző két adóévben (vagyis 2004-ben és 2005-ben) sem lehetett huszonötmillió forintnál több bevételt szerezni. Az pedig feltétel, hogy a bevételnek nullánál nagyobbnak kell lennie, azaz a ténylegesen gyakorolt tevékenység esetén lehet csak „evázni”, meglévő, ám „nyugvó” vállalkozói igazolvánnyal nem. (Ami a közterhek teljesítését illeti, lásd a keretes részt.)
