Az ember a vagyonáról halála esetére is szabadon rendelkezhet, és ezt segítik a végintézkedésen alapuló öröklési szabályok. A végintézkedés jelentősége, hogy ennek révén az örökhagyó félreteheti az öröklés törvényben meghatározott rendjét és – bizonyos korlátok között – a vagyona sorsát maga szabja meg.
Amikor a végintézkedést valóra kell váltani, az, akinek az akaratát hordozza, már nem él, vita esetén nem lehet tőle megkérdezni, hogy mit is akart egészen pontosan. A jognak ezért ki kell zárnia, illetőleg a lehető legkisebbre kell korlátoznia az akarat meghamisításának, tisztességtelen befolyásolásának vagy téves értelmezésének lehetőségét. Ennek érdekében a törvény a végakarat nyilvánításának módját, körülményeit szigorú előírásokkal bástyázza körül. Így pontosan meghatározza a végakarat kinyilvánításának feltételeit, és számos rendelkezéssel segíti az örökhagyó valódi szándékának megvalósulását.
A könyv bemutatja a polgári törvénykönyv hatálybalépése óta eltelt több mint negyven év bírói gyakorlatának esszenciáját, és választ keres a jogalkalmazásban felmerülő újabb problémákra is. Kezdi az általános szabályok ismertetésével, ezt követi a végrendelettel kapcsolatos tudnivalók feldolgozása (a végrendelet fajtái, tartalma, esetleges érvénytelensége, megtámadása), majd a napjainkban igen elterjedt öröklési szerződés bemutatása, végül a halál esetére szóló ajándékozás zárja a sort.
A könyv részletesen foglalkozik a végintézkedés leggyakoribb formáival, a végrendelettel és az öröklési szerződéssel. Választ ad olyan, sokakat érdeklő kérdésekre, hogy mi a közvégrendelet, mikor kerülhet sor szóbeli végrendelkezésre, mit jelent az öröklési szerződés. A szerző – aki az elmúlt évtizedekben a törvény előkészítésétől kezdve a bírói jogalkalmazás valamennyi szintjéig tevékenyen részt vett e jogterület művelésében és fejlesztésében, illetve számos kommentárt írt – az elméleti alapok mellett részletes gyakorlati ismeretekkel szolgál az öröklési joggal foglalkozó szakemberek és más érdeklődők számára egyaránt.
