Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Magyarország és a régió más országai közjegyzőinek hagyományos fórumán az új polgári törvénykönyv módosításának előkészítése volt az idei téma. E körben felmerültek olyan kérdések is, amelyek régóta foglalkoztatják a gazdasági jogászokat és a piaci szereplőket, például hogy liberalizáljuk vagy sem a hazai zálogjogi szabályozást.
Jelenleg a vagyont és ingóságokat terhelő zálogjogok érvényességéhez a kérdéses dokumentumot közjegyzői okiratba kell foglalni, a nyilvántartást a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) hozta létre és működteti a közjegyzői bevételekből. Akadtak azonban olyan felvetések, hogy a vagyont és ingóságokat – például gépjárműveket, mezőgazdasági gépeket, ipari eszközöket – terhelő zálogjogok tekintetében liberalizációra lenne szükség. Így az angolszász országok gyakorlatához hasonlóan például ügyvéd is intézhetné az ezekkel összefüggő zálogügyleteket.
A MOKK elnökétől, Kapás Katalintól megtudtuk: amenynyiben nem hatósági, független és pártatlan személy intézné a jelzálogügyleteket, az eljárás a jelenleginél jóval több időt venne igénybe. Nem mellékes szempont az ügyletek jogbiztonsága sem, a zálogszerződések ugyanis valamilyen vagyontárgy lekötésére vonatkoznak annak érdekében, hogy abból a hitelező – akár más hitelezőket megelőzve – visszakapja a megfizetni elmulasztott tartozást. A közjegyzői okirat biztosítékot jelent, hiszen a hitelezőnek a törlesztés elmaradása esetén nem kell az adóst külön beperelnie ahhoz, hogy a zálogtárgyból kielégítést keressen, hanem közvetlen bírósági végrehajtás keretében érvényesítheti a követelését. Az országos kamara ezért nem tartja indokoltnak a polgári törvénykönyv jelenlegi rendelkezéseinek megváltoztatását.
Petrétei József igazságügy-miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy a közjegyzői hatósági tevékenység az állami igazságszolgáltatás része, hiszen ez a nem peres eljárás tehermentesíti a bíróságokat, miközben betölti a közhitelességhez kapcsolódó funkciókat is. A közjegyzői szervezet munkája évi több százezer ügy bíróságon kívüli, legnagyobbrészt végleges lezárását eredményezi – a közvélemény előtt talán a hagyatéki tárgyalások, végzések a legismertebbek. Ami pedig a gazdasági szereplőket illeti, csak a cégek, vállalkozások részére kétszázötvenezer közjegyzői okirat készül, népszerűségük egyik fő oka a közvetlen végrehajthatóság.
A közokiratban foglaltak valódiságához a törvény vélelmet fűz, egyes esetekben pedig – mint a közjegyzői okirat esetében – kikényszerítésüket állami eszközökkel, hatósági kényszerrel biztosítja. Ez utóbbi költség- és időtakarékos eljárás mind a bíróság, mind az állampolgár szempontjából.
A közjegyzői okiratok közvetlen végrehajthatóságát az Alkotmánybíróság számos határozata erősítette meg. Ezek hangsúlyozták: a közjegyzői okirat a felektől független, kívülálló „eljáró hatósági személytől származik” és jogilag szigorúan szabályozott eljárás eredményeként jön létre.
– Ezen érvek miatt sem tartanám elfogadhatónak a magyar zálogjogi szabályozás liberalizációját – fogalmazott lapunknak a miniszter, aki előadásában korábban rámutatott: egy polgári peres eljárás – jellegénél fogva – sohasem fogja tudni megteremteni azt a helyzetet, amelyet a végrehajtható közjegyzői okirat önmagában létre tud hozni.
A zálogjog közelmúltbeli megújítása egyébként felgyorsította a hitelelbírálást, az eljárások garanciáját azonban a zálogjogok országos nyilvántartása biztosítja.
