Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az új cégtörvény bevezeti az előzetes névfoglalás lehetőségét. Jelenleg ugyanis a cégnyilvántartási és céginformációs szolgálat a cégbejegyzési kérelem benyújtása előtt csupán felvilágosítást ad arról, hogy a választani kívánt elnevezés különbözik-e a már bejegyzett más vállalat elnevezésétől. A választott néven azonban a cégbejegyzési kérelem benyújtásig más vállalkozás is benyújthatja bejegyzési kérelmét – ezáltal a késlekedő kénytelen új nevet választani.
Az új szabályozás alapján mód nyílik arra, hogy a leendő cég jogi képviselője legfeljebb hatvannapos időszakra előzetes cégnévfoglalással éljen, azzal, hogy amennyiben a hatvannapos időszakon belül a cégbejegyzési (névváltoztatási) kérelem benyújtására nem kerül sor, úgy a névfoglalás megszűnik.
Ezzel a megoldással a társasági szerződés aláírásakor vagy az alakuló közgyűlés megtartásakor a tagok (részvényesek), valamint a jogi képviselő egyaránt biztos lehet abban, hogy az alapításról való döntés és bejegyzési kérelem előterjesztése közötti időszakban nem történhet olyan jogilag releváns esemény, amely utóbb a cégnév megváltoztatását teheti szükségessé. Ugyanez érvényes abban az esetben is, ha egy már működő vállalkozás kíván nevet változtatni változásbejegyzési kérelem benyújtásával. A cégszolgálat ilyen irányú kérelem esetén a választott nevet rögzíti. Feladata lesz, hogy jelezze, ha a választott cégnév birtoklásának jogszabályi akadályai vannak.
Uniós irányelvek miatt nincs választási lehetőség: a kft.-k, rt.-k bejegyzési (változásbejegyzési) kérelmeiket elektronikus dokumentum formájában is el kell hogy juttassák a cégbíróságokhoz. A tagállamoknak – mondja az unió – e feladatot 2007. január elsejéig kell teljesíteniük, biztosítva azt is, hogy a kft.-k és az rt.-k 2006. december 31-ét megelőző legalább tíz évben keletkezett összes irata is álljon az ügyfelek rendelkezésére elektronikus okirat formájában, már amennyiben kérik. Ennek az elektronikus kommunikációnak azonban nem szabad csupán a fentebb említett két cégformára vonatkoznia, 2007 szeptemberétől valamennyi gazdasági társaság esetében biztosítani kell ezt a lehetőséget.
A cégalapítás érvénytelenségére vonatkozó per eljárási rendjét változatlanul a cégtörvény tartalmazza, figyelemmel arra is, hogy ezeket a rendelkezéseket nemcsak a gazdasági társaságok, hanem más cégformák esetében is alkalmazni kell.
Bővül a cégbíróság intézkedési lehetőségeinek köre. Például legfeljebb kilencven napra a cég költségére felügyelő biztost rendelhet ki, aki megteheti a törvényes működés helyreállításához elengedhetetlenül szükséges lépéseket. Így a felügyelő biztos betekinthet a cég könyvvezetésébe, szerződéseit és bankszámláit is vizsgálhatja, és e tevékenységéről köteles beszámolni a cégbíróságnak. A vállalatot akár eltilthatja a további működéstől és megszűntnek nyilváníthatja.
