Feljelentette egy magánszemély a Heinekent, mivel sörei címkéjén vörös csillag, azaz a „panaszos” szerint önkényuralmi jelkép látható. A büntető gazdasági szakjogásznak tettük fel a kérdést: a cégek riadtan utasítsanak el minden hasonló marketingfogást, vagy csupán állampolgári túlérzékenységről van szó?
A feljelentő szerint a Heineken bűncselekményt követett el, véleményét a Btk. 269/B szakaszával kívánta alátámasztani. Félreértések elkerülése végett idézem a hivatkozott jogi normát. Eszerint az követi el az önkényuralmi jelképek használatának vétségét, aki „horogkeresztet, SS-jelvényt, nyilaskeresztet, sarló-kalapácsot, ötágú vörös csillagot vagy ezeket ábrázoló jelképet terjeszt, nagy nyilvánosság előtt használ, közszemlére tesz”. Ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétséget követ el, és pénzbüntetéssel büntetendő.
Ugyanakkor – mondja a Btk. – nem büntethető aki ezt ismeretterjesztő, oktatási, tudományos, művészeti célból vagy a történelem, illetve a jelenkor eseményeiről szóló tájékoztatás céljából követi el. (A most említett rendelkezések az államok hatályban lévő hivatalos jelképeire nem vonatkoznak.)
Véleményem szerint a Heineken nem követett el bűncselekményt. A bűncselekmény ugyanis az a szándékosan vagy – ha a törvény a gondatlan elkövetést is bünteti – gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre a törvény büntetés kiszabását rendeli. Társadalomra veszélyes cselekmény pedig az a tevékenység vagy mulasztás, amely a Magyar Köztársaság állami, társadalmi vagy gazdasági rendjét, az állampolgárok személyét vagy jogait sérti vagy veszélyezteti.
Szerintem a söröscímkén vagy -hordón látható vörös csillag használata nem veszélyes a társadalomra. A szimbólumok, a szimbólumrendszerek hosszas magyarázatába nem kívánnék belemenni, ám a csillag Heineken által történő használata nem a bolsevik diktatúra kultúrtörténeti terméke.
