Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A beszerzési ár alatti értékesítés tilalmának bevezetését szorgalmazók gyakran a kis kereskedőcégeknek a nagyobbakkal szembeni versenyhátrányát, valamint a kis- és közepes méretű beszállítóknak a nagyméretű kiskereskedőkkel szembeni kiszolgáltatott helyzetét szokták érvként felhozni. Nyomban felmerül a kérdés, hogy az elérni kívánt cél, nevezetesen a fenti csoportok védelme ténylegesen megvalósulna-e ezzel, s a piaci folyamatokba való beavatkozásból eredő hátrányok arányban állnak-e a várt előnyökkel?
Azokban az uniós tagállamokban – így például Franciaországban, Portugáliában, Spanyolországban és Írországban –, amelyekben bevezették a beszerzési ár alatti értékesítés tilalmát, a tapasztalatok változatosak voltak, egyértelműen pozitív példát azonban nem találunk.
Egyes országokban az új jogszabály hatálybalépésével különösebben nem változott a helyzet, másokban a szabályok céljaival ellentétes trendek alakultak ki. Írországban például megugrottak a fogyasztói árak, s így a szabályozás által indukált árnövekedés éppen azokat a csoportokat – az alacsony jövedelműeket, a nyugdíjasokat, a nagycsaládosokat – érintette kedvezőtlenül, amelyek leginkább rászorulnak az olcsó termékekre.
Nem mérséklődött a kis- és középméretű beszállítók kiszolgáltatottsága sem, a profittöbbletek jelentős része ráadásul a már piacon lévő, gazdaságilag erős kereskedők zsebébe vándorolt. Sőt, a nagy kereskedelmi láncok egyre inkább áttértek a saját márkás termékek gyártására, forgalmazására, ami szintén nem kedvezett a beszállítóknak.
Ezeket a tendenciákat tanulmányozva az OECD elemzése arra a következtetésre jutott, hogy azok az országok, így például Franciaország, amelyek a tilalommal éltek, nemcsak – az ír példához hasonló – áremelkedéssel szembesültek, hanem ez hozzájárult munkanélküliségi rátájuk növekedéséhez és egyes makrogazdasági mutatóik romlásához is. Ellenben ott, ahol nem tiltották be az árversenynek ezt a formáját, a nagyméretű kiskereskedők közötti erős verseny hatékonyságra ösztönözte a piaci szereplőket, s végső soron a kis- és középméretű beszállítókat is. Közgazdasági vizsgálatok bizonyítják, hogy ez a folyamat hamar a termelékenység növekedését vonja maga után, amely a gazdaság egyik húzóerejévé válhat mind a kereskedelemben, mind az iparban.
