Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Amennyiben a közműtársaság az érintett önkormányzat többségi tulajdonában áll, számos személyi, szervezeti kérdést világosan kell látni. Például a taggyűlés bizonyos jogainak (vezető tisztségviselők megválasztása, visszahívása, bizonyos, az alapító okiratban meghatározott jogügyletek jóváhagyása) a felügyelőbizottságra történő átruházása átmeneti időre, legfeljebb öt évre rendezheti a helyzetet, ám a felügyelőbizottsági tagok mandátumának lejártakor újra csak felmerül a felek egymástól való függésének kérdése.
A tulajdonostársak köthetnek külön polgári jogi megállapodást – úgynevezett szindikátusi szerződést – arra vonatkozóan, hogy miként fognak szavazni bizonyos társasági jogi kérdésekben, ezzel mintegy előre bebiztosítva az egyhangúságot. Ennek azonban nincs közvetlen kihatása a társasági jogi aktusokra. Ha valamely tulajdonos a szindikátusi szerződés rendelkezéseit megszegve szavaz a taggyűlésen, attól a társasági határozat még érvényes marad.
Ugyanakkor fordítva is igaz: a szindikátusi szerződésben leírt kötelezettségek – a Legfelsőbb Bíróság gyakorlatának fényében – társasági jogilag nem kikényszeríthetőek. Így a szindikátusi szerződésben esetlegesen előírt kártérítésen, kötbérfizetési kötelezettségen felül bármely más társasági jogi intézkedés biztosítására a szindikátusi szerződés nem alkalmas, azaz az üzemeltető társaság társasági jogilag működésképtelen marad.
Mennyivel jobb a helyzet, ha a befektető koncessziós szerződés keretében szerzi meg a közmű üzemeltetésének jogát? Ebben az esetben a koncessziós társaság működése zavartalan lehet, csupán arra kell vigyázni, hogy a koncessziós szerződés szerződésszerű teljesítése folyamatos legyen.
Ma Magyarországon a közműdíjak lakosság által fizetendő összege jelentős hányadban alulkalkulált, nem nyújt teljes fedezetet az üzemeltető tényleges költségeire és üzleti hasznára. Ezért a hatósági ár fogyasztók által meg nem fizetett részét állami, önkormányzati költségvetési támogatások fedezik. A támogatás igénylése, illetve folyósítása során aktív szerep jut a koncesszióba adó önkormányzatnak, ami jelentős mértékben kiszolgáltatottá teszi az üzemeltetőt az önkormányzat felé.
Nyilvánvaló továbbá, hogy a koncesszióba adó önkormányzat árhatósági jogainak gyakorlása során is függő helyzetbe hozza a koncessziós társaságot. Hiszen amennyiben a koncesszióba adó önkormányzat nem olyan tartalommal hozza meg a közműdíjak megállapítására vonatkozó, közüzemi díjakat meghatározó rendeleteit, amit a koncessziós szerződésben vállalt, a jelenleg élő bírósági gyakorlat szerint a következő valószínűsíthető: a bíróság nem tartja majd feltétlenül érvényes és így kikényszeríthető kötelezettségnek az olyan, magánjogi megállapodásban vállalt kötelezettséget, amely az önkormányzatot árhatósági jogainak gyakorlásában befolyásolja.
A fent leírtak persze csak akkor okoznak gondot, ha a felek érdekei az együttműködés során jelentősen változnak. Ennek bekövetkezte azonban a választások koreográfiájától függően az önkormányzatokkal kötött hosszú távú szerződések körében – sajnálatos módon – talán az egyetlen abszolút biztos pont.
