Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Magyarországon a jog sokáig hallgatott a problémáról, majd az elektronikus kereskedelemről hozott 2001. évi XCVIII. törvény rendezte a legfontosabb kérdéseket. A jogszabály módosítása következtében már tavaly január óta kellemetlen meglepetések érhették a kéretlen reklámlevelek küldőit: a jogalkotó az addigi szabályozáshoz képest – amely lényegében csupán a spamek küldésének tilalmát mondta ki – komoly érdeksérelem esetén többféle szankció alkalmazására is lehetőséget adott.
A magyar szakemberek az általában alkalmazott két nagy rendszer közül a szigorúbb, számos európai országban működő úgynevezett opt-in megoldást választották az elsősorban az angolszász országokban általánosabb – és engedékenyebb – opt-out alkalmazással szemben.
Az opt-in rendszerben kizárólag a felhasználó előzetes engedélye után lehet üzleti célú, (tehát a civil szervezetektől vagy alapítványoktól kapott üzenetek nem tartoznak ebbe a kategóriába) tömeges e-maileket küldeni. Ilyen engedély az, ha valaki regisztráltatja magát egy internetes oldalon és hozzájárul, hogy reklámüzeneteket küldjenek neki. A reklámozó köteles nyilvántartást vezetni az „igénylőkről”, és a regisztrált számára biztosítani kell olyan e-mail-címet is, ahol – ha a későbbiekben mégis meggondolja magát – kérheti a „reklámfolyam” megszüntetését. Az engedélyt adókon kívül a szolgáltató másnak nem küldhet reklámot, és az ominózus listán szereplők adatait is csak előzetes engedély megszerzését követően adhatja tovább harmadik személynek.
Az opt-out rendszer esetében nincs szükség ilyen előzetes hozzájárulásra, ám a kéretlenül „megtámadott” számára minden esetben biztosítani kell a leiratkozási lehetőséget, és a levél fejlécén nem szerepelhet fiktív, elérhetetlen cím.
A 2001. évi CVIII. törvény tavaly év végi módosítása magában foglalja az uniós követelményeket és a fellépési lehetőségek, a szankciók körét is érdemben bővíti: januártól fogyasztóvédelmi bírság szabható ki, a hírközlési felügyeletet ellátó szerv lefoglalhatja a jogsértés megvalósításához használt számítástechnikai eszközöket, és ha szükséges, akár rendőrökkel is elővezettethető a delikvens. Fax esetében is az e-mailéhez hasonlóak a jogszabályi rendelkezések.
A spamek küldői elleni fellépést megnehezíti, hogy általában olyan országokban van a központjuk, amelyek nem csatlakoztak a nemzetközi egyezményekhez. Ezekkel a társaságokkal gyakorlatilag semmit nem lehet kezdeni. A küldők elsősorban az angolszász országokból, a Távol-Keletről – különösen Kuala Lumpurból –, valamint a Kajmán-szigetekről szórják meg a világhálót. A reklámlevél-feladás piaca egyébként koncentrált: túlnyomó részét mintegy húsz nagyobb cég irányítja, birtokolja.
