Lényeges a változásokkal kapcsolatos szabályozásban annak egyértelmű meghatározása, hogy melyik fél milyen események figyelésére köteles – hiszen ezek beindíthatják a változáskezelési folyamatot. Rögzítsük a pontos szerepköröket, hiszen ez a kérdés különösen fontos lehet a jogszabályi környezet változása esetén. A szolgáltatótól nem várható el, hogy a megrendelő teljes tevékenységére vonatkozó jogszabályokat figyelje, ugyanakkor a megrendelőt sem lehet kötelezni arra, hogy a jogi hátteret állandóan szemmel tartsa.
Fontos tehát, hogy a beállott változásokat mennyire rugalmasan kezeli a szerződés. Ez annak eseti eldöntését igényli, hogy mikor van szükség a megállapodás módosítására. Például, ha jelentősen megváltozik a megrendelő belső informatikai szabályzata, akkor elképzelhető, hogy az ehhez való igazodás olyan jelentős többleterőforrásokat igényel a szolgáltatótól, hogy az nem kötötte volna meg a szerződést. Ez többnyire már szétfeszíti a változáskezelési eljárás kereteit, hiszen alapvető jogok és kötelezettségek megváltoztatásának szükségessége merül fel.
A szolgáltató úgynevezett service level agreementek és/vagy operation level agreementek alapján szolgáltat – ezen megállapodások általában minden lehetséges szolgáltatásra mérhető teljesítési követelményeket tartalmaznak. A szolgáltató a megfelelő szintek elérését köteles biztosítani, a minőségi mutatók alapján pedig szankcionálható. Utóbbi lehet a szolgáltató által fizetendő kötbér, a megrendelő által alkalmazható – szolgáltatási díjból jóváírt – díjcsökkentés, vagy a plusz szolgáltatásnyújtási kötelezettség (kredit). Javallott, hogy a szankciók úgy legyenek megállapítva, hogy a szolgáltatót inkább a hibás teljesítés kijavítására ösztönözzék, és csupán súlyos alulteljesítés esetén legyenek „büntető” jellegűek.
